A nagy hatáserősségű szintetikus anyagok, az új kábítószer-keverékek és a változó használati szokások egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában. Többek között ezeket a problémákat ismertette a mai napon a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), amikor bemutatta az Európai kábítószer-jelentés 2024: trendek és fejlemények című dokumentumot (1).
A kábítószerek hozzáférhetősége továbbra is magas Európában, ahol a piac termékek széles választékát kínálja. A szerhasználók ma már sokkal több, gyakran nagy hatáserősségű és tisztaságú, esetleg új formában, keverékként vagy kombinált készítményként elérhető pszichoaktív anyaggal találkoznak. A néha megtévesztően, más anyagokként értékesített termékek miatt a fogyasztók nem mindig tudják, hogy mit szednek, így fokozottabb egészségügyi kockázatoknak, köztük potenciálisan halálos kimenetelű mérgezésnek vannak kitéve.
A jelentés felhívja a figyelmet a nagy hatáserősségű szintetikus opioidokkal kapcsolatos aggodalmakra, amelyeket időnként megtévesztően más anyagokként értékesítenek, vagy gyógyszerekkel és más kábítószerekkel kevernek össze; a szintetikus katinonokkal „felütött” MDMA-ra, valamint a szintetikus kannabinoidokkal vegyített kannabisztermékekre. Az EMCDDA 2023 végén már több mint 950 új pszichoaktív anyagot kísért figyelemmel, amelyek közül 26-ot első alkalommal abban az évben jelentettek Európában.
Az idei jelentés egyik fő üzenete, hogy a „polidroghasználat” – azaz két vagy több pszichoaktív anyag egyidejű vagy egymást követő használata – ma már egész Európában gyakori. Akár a benzodiazepinek opioidokkal, akár a kokain alkohollal együtt történő használatáról van szó, a kábítószer-használat ilyen mintázata növelheti az egészségügyi kockázatokat és megnehezítheti a beavatkozások (pl. a túladagolásra való reagálás) végrehajtását. Ezeket a kihívásokat tovább nehezítik a véletlenül együtt fogyasztott kábítószerek.
A jelentés megállapítja a következőket: „A kábítószer-felügyelet előtt álló egyik kihívás 2024-ben annak mélyebb megértése, hogy az emberek valójában milyen kábítószereket fogyasztanak és milyen kombinációkban.” Az Európai Unió új Kábítószer-ügynöksége (EUDA), amely július 2-án kezdi meg tevékenységét, kiemelt feladatként fogja kezelni többek között a polidroghasználati minták szorosabb figyelemmel kísérését, valamint annak jobb megértését, hogy mi minősül hatékony megelőzési, kezelési és ártalomcsökkentési beavatkozásnak (2). Az Ügynökség a kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok uniós hálózatán keresztül az elemzési kapacitását is meg fogja erősíteni.
Ylva Johansson belügyi biztos így nyilatkozott: „Az európai kábítószerpiac gyorsan változik és kiszámíthatatlan, továbbá táptalaja az erőszaknak és a korrupciónak. A tiltott kábítószerek különösen a mi kikötőinkön keresztül áramlanak be Európába. Ezért létrehoztuk az Európai Kikötők Szövetségét, hogy megerősítsük logisztikai központjaink ellenálló képességét a szervezett bűnözés jelentette fenyegetésekkel szemben. A szervezett bűnözői hálózatok elleni küzdelemhez saját hálózatra van szükségünk. Mindeközben egyre újabb és újabb kábítószerek és veszélyek merülnek fel. Ezért ruháztuk fel kábítószerekkel foglalkozó ügynökségünket kiterjedtebb hatáskörökkel és erőforrásokkal. A kábítószer-ügynökség nagyon fontos munkát végez, melynek keretében figyelmeztet bennünket a kábítószerek terjedésére és veszélyeire. Az Európai kábítószer-jelentés létfontosságú forrás a szakpolitikai döntéshozók számára. Ébernek kell lennünk, készen kell állnunk.”
Fokozódó opioidprobléma Európában: a nitazének, egy újonnan megjelent fenyegetés
A heroin továbbra is a leggyakrabban használt illegális opioid Európában, és a tiltott kábítószer-használattal kapcsolatos egészségügyi problémák jelentős részéért felelős. Az európai opioidpiac azonban egyre összetettebb, és számos különböző anyagot, köztük szintetikus opioidokat is magában foglal. Észak-Amerikához viszonyítva a szintetikus opioidok viszonylag kis szerepet játszanak az európai kábítószerpiac egészében, de kiemelkedő mértékben vannak jelen a balti államok opioidpiacán. Egyre nagyobb aggodalom övezi néhány más uniós tagállamban való használatukat is.
2009 óta összesen 81 új szintetikus opioid jelent meg a kábítószerek európai piacán. Ezek gyakran igen nagy hatáserősségűek, és a mérgezés, illetve a halál kockázatát hordozzák. 2023-ban az EU korai jelzőrendszerébe első alkalommal bejelentett hét új szintetikus opioid közül hat a nitazének közé tartozott. Ez volt az egyetlen évben bejelentett nitazének eddigi legmagasabb száma; 2019 óta összesen 16-ot észleltek Európában.
A nitazéneket néha „szintetikus heroin” néven árulják, és a kábítószerpiacon hamisított gyógyszerekben is kimutatták őket. 2023-ban a nitazéneket összefüggésbe hozták a halálesetek számának hirtelen emelkedésével Észtországban és Lettországban, valamint nagy számú helyi mérgezéses esettel Franciaországban és Írországban. Az Európai Unión kívül Ausztráliában, Észak-Amerikában és az Egyesült Királyságban is összefüggésbe hozták ezeket a kábítószer-túladagolás eseteivel. Jelenleg a nitazéneket és a hasonló anyagokat egyes országokban nem feltétlenül mutatják ki a rutinszerű kórbonctani toxikológiai vizsgálatok, így a kapcsolódó halálesetek száma alulbecsült lehet. Új szintetikus opioidokat találtak olyan különböző keverékekben, amelyek új benzodiazepineket vagy az állatoknak szánt nyugtató xylazint tartalmaznak. Ezeket a „benzo-dope”, illetve „tranq-dope” néven ismert kombinációkat akár halálos kimenetelű mérgezés eseteivel hozták összefüggésbe Észak-Amerikában.
Az Európában fogyasztott heroin többsége Afganisztánból származik, ahol a tálibok 2022 áprilisában bejelentették az ópiummák termesztésének és az ópium előállításának a betiltását. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) legutóbbi, 2023. évi adatai szerint 2022-hez képest a becslések szerint az országban 95%-kal csökkent mind a termesztés, mind az ópium illegális előállítása. Jelenleg nehéz megjósolni, hogy ez a tilalom hogyan érinti majd az európai heroinpiacot. A bizonyítékok arra utalnak, hogy Afganisztánban továbbra is jelentős ópiumkészletek vannak, ami magyarázatot adhat arra, hogy eddig miért nem utaltak egyértelmű jelek az Európai Unióba irányuló heroináramlás megszakadására. Felmerül azonban az aggály, hogy a jövőbeli esetleges heroinhiány eredményeként a piaci hiányosságokat nagy hatáserősségű szintetikus opioidokkal vagy szintetikus stimulánsokkal fogják pótolni. Ez potenciálisan jelentős negatív hatással lehet a közegészségre és a közbiztonságra.
A jelentés hangsúlyozza, hogy Európának jobban fel kell készülnie az esetleges piaci változásokra, biztosítva a megfelelő megelőzést és kezelést, beleértve az opioid-agonista gyógyszerekhez és az ártalomcsökkentési szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a túladagolást visszafordító gyógyszer, a naloxon megfelelő mennyiségben történő elérhetővé tételét. A több ügynökségre kiterjedő gyorsreagálási és kommunikációs tervek szintén hozzájárulhatnak a felkészültség megerősítéséhez arra az esetre, ha hirtelen nagy hatáserősségű anyagok jelennének meg a tiltott kábítószerek uniós piacán.
Az EMCDDA igazgatója, Alexis Goosdeel kifejtette: „Az idei évi Európai kábítószer-jelentés rávilágít a rendkívül összetett és gyorsan változó kábítószerpiac jelentette, egyre nagyobb kihívásokra, ahol a jellemzően fogyasztott tiltott kábítószerek széles körben hozzáférhetők, és ahol folyamatosan jelennek meg új, nagy hatáserősségű szintetikus anyagok. Hangsúlyozzuk, hogy a széles körű polidroghasználat számos egészségügyi kockázatot hordoz, különösen akkor, ha a kábítószereket véletlenül együtt fogyasztják. A mai napon ismertetjük a kábítószerek területén felmerülő lehetséges jövőbeli problémákat is, hangsúlyozva, hogy jobban fel kell készülnünk ezekre. Ezért örömmel jelentem be, hogy az Európai Unió új kábítószer-ügynökségeként szélesebb körű megbízatással fogunk rendelkezni arra, hogy előre jelezzük a jövőben felmerülő veszélyeket és tendenciákat, valós időben figyelmeztessünk az egészséget és biztonságot fenyegető új kockázatokra, segítsük az EU-t és a tagállamokat a válaszintézkedések végrehajtásában, valamint tanuljunk a tapasztalatokból a kábítószerekkel kapcsolatos stratégiáink és beavatkozásaink kiigazítása és javítása érdekében.”
Rekordmennyiségű kokainlefoglalások már hatodik éve: a közegészségügyre gyakorolt hatások
Sorban hatodik éve az uniós tagállamok rekordmennyiségben foglaltak le kokaint, ami 2022-ben a bejelentések szerint 323 tonnának felelt meg (2021-ben 303 tonna volt). Az európai lefoglalások jelenleg meghaladják a történelmileg a világ legnagyobb kokainpiacának tekinthető Egyesült Államokban végrehajtott lefoglalásokat. Belgium (111 tonna), Spanyolország (58,3 tonna) és Hollandia (51,5 tonna) felelős a teljes lefoglalt mennyiség 68%-áért, ami azt tükrözi, hogy a kábítószer-kereskedők folyamatosan célozzák a logisztikai ellátási láncokat. 2023-ban Spanyolország az eddigi legnagyobb mennyiségű kokain lefoglalásáról számolt be (9,5 tonna), melyet Ecuadorból származó banánszállítmányokban rejtettek el.
A nagy mennyiségű kokain tengeri szállítókonténerekben, Európa tengeri kikötőin keresztül történő csempészésének továbbra is jelentős szerepe van abban, hogy a kábítószer széles körben hozzáférhető a régióban. Az Antwerpen kikötőjéből származó friss adatok azt mutatják, hogy 2023-ban az ott lefoglalt kokain mennyisége 116 tonnára emelkedett (a 2022. évi 110 tonnáról). A bűnüldözési módszerek intenzívebbé válásával a szervezett bűnözői csoportok kisebb kikötőket is megcéloznak mind az uniós, mind az EU-val szomszédos országokban, amelyek a kábítószer-kereskedelemmel szemben sebezhetőbbek lehetnek. Ennek megfelelően egyes észak-európai országok – köztük Svédország és Norvégia – 2023-ban rekordmennyiségű kokain lefoglalásairól számoltak be tengeri kikötőikben.
A kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó uniós ütemterv részeként jött létre – a köz- és magánszféra közötti partnerség formájában – az Európai Kikötők Szövetsége (2024), melynek célja a kikötők ellenálló képességének növelése, valamint a kábítószer-kereskedelem és a bűnözés beszivárgása elleni küzdelem fokozása. Szervezett bűnözői csoportok azzal is részt vesznek az európai fogyasztói piacok ellátásában, hogy illegális kokaintermékeket dolgoznak fel több uniós országban; a jelentések szerint 2022-ben 39 kokainlaboratóriumot számoltak fel (2021-ben ez a szám 34 volt).
Vannak arra utaló jelek, hogy a kokain széles körű hozzáférhetősége Európában egyre nagyobb negatív hatást gyakorol a közegészségügyre. A jelentések szerint ez a második leggyakoribb tiltott kábítószer mind az első alkalommal kezelésre jelentkezők (2022-ben 29 000), mind a kórházi sürgősségi osztályokon jelentkezők (2022-ben az Euro-DEN Plus ügyeletes kórházak által jelentett akut kábítószermérgezési esetek 28%-a) körében. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy ez a kábítószer továbbá a halálos kimenetelű túladagolások bejelentett eseteinek mintegy egyötödében jelen volt 2022-ben, gyakran más anyagokkal együtt. Mivel a kokainfogyasztás növelheti a szív- és érrendszeri és egyéb egészségügyi problémák kockázatát, valószínűleg nem eléggé ismert a kokain általános hozzájárulása a kábítószer okozta halálozáshoz Európában.
A kokain Európában a leggyakrabban használt stimuláns hatású kábítószer, amelyet az európai felnőttek (15–64 éves korúak) mintegy 1,4%-a (4 millió fő) fogyasztott az elmúlt évben. Az információk arra engednek következtetni, hogy a kokain egyre könnyebben elérhető Európában, szélesebb földrajzi és társadalmi eloszlás mellett. A szennyvízelemzésből származó legfrissebb adatok szerint a 2022-re és 2023-ra vonatkozó adatokkal rendelkező 72 város közül 49 számolt be a kokain szermaradványok mennyiségének növekedéséről. Különös aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban a kokainfogyasztás egyre gyakoribbnak tűnik a kiszolgáltatottabb vagy marginalizáltabb csoportok körében. A jelentések szerint egyre több országban fokozódik a kokain intravénás használata és a crack-kokain használata. A stimulánsok, például a kokain esetében gyakoribb az intravénás használat, és ezek az elmúlt évtizedben Európa számos országában az intravénás kábítószer-használók körében előforduló helyi HIV-járványkitörésekben is szerepet játszottak.
A kannabiszpiacok változása új kihívásokat teremt a drogpolitikák számára
A kannabiszpiacon végbemenő fejlemények új kihívások elé állítják az országokat azzal kapcsolatban, hogy miként kezeljék az Európában leggyakrabban fogyasztott tiltott kábítószerrel kapcsolatos helyzetet. A kannabiszgyanta átlagos THC-tartalma az elmúlt 10 évben megduplázódott és tovább emelkedik (2022-ben 22,8%), míg a növényi kannabiszé általában véve stabilnak mondható. A kannabisztermékek pedig egyre változatosabbá válnak, beleértve a nagy hatáserősségű kivonatokat és az ehető termékeket is. Beszámolók érkeztek arról is, hogy az illegális piacon kannabiszként értékesített egyes termékeket nagy hatáserősségű szintetikus kannabinoidokkal vegyíthetnek.
2023-ban az EU korai jelzőrendszerébe kilenc új kannabinoidról érkezett bejelentés, amelyek közül négy félszintetikus kannabinoid volt. A leggyakrabban észlelt félszintetikus kannabinoid a hexahidrokannabinol (HHC), amely az első ilyen anyag volt, amelyről Európában 2022-ben jelentést tettek. Bár ezen anyagok emberre gyakorolt hatásairól csak korlátozott ismeretek állnak rendelkezésre, mérgezésekről érkeztek jelentések, többek között olyan gyermekek körében, akik HHC-t tartalmazó ehető termékeket fogyasztottak. 2024 márciusáig a HHC legalább 18 uniós tagállamban került fel az ellenőrzött szerek jegyzékeire.
Becslések szerint az európai felnőttek (15–64 évesek) kb. 8%-a (22,8 millió fő) használt kannabiszt az elmúlt évben, a fiatal felnőttek (15–34 évesek) körében pedig a prevalencia 15%-ra emelkedett (15,1 millió fő). Becslések szerint 2022-ben 92 000 kliens jelentkezett speciális kezelésre kannabiszhasználattal kapcsolatos problémák miatt, ami az összes kábítószerekkel összefüggő kezelésre jelentkező személy mintegy harmadát (36%-át) tette ki. 2022-ben az Euro-DEN Plus kórházi hálózatban is a kannabisz volt a leggyakrabban jelentett anyag, amely az akut kábítószermérgezési esetek 29%-ában volt érintett (2021-ben 25%).
A kannabisz használata számos fizikai és mentális egészségügyi problémát okozhat vagy súlyosbíthatja azokat, ideértve a krónikus légzőszervi tüneteket, a függőséget és a pszichotikus tüneteket. A piac összetettsége és a rendelkezésre álló termékek sokfélesége miatt a kannabiszfogyasztásból eredő ártalmak kockázatának felmérése nehézségekbe ütközik. A legeredményesebb kezelési lehetőségek azonosítása érdekében alaposabb kutatásra van szükség azokkal a sajátos kihívásokkal kapcsolatban, melyekkel a kannabiszt használók szembesülnek. A kannabiszhoz kapcsolódó problémákkal küzdő személyeknek általában pszichológiai megküzdési terápiákat ajánlanak, és egyre szélesebb körben állnak rendelkezésre e-egészségügyi (online) beavatkozások is.
Öt uniós tagállam (Csehország, Németország, Luxemburg, Málta és Hollandia), valamint Svájc megváltoztatta vagy tervezi megváltoztatni a kannabisz rekreációs célú felhasználására és kínálatára vonatkozó megközelítését. A jelentés ismerteti ezeket a változtatásokat – amelyek magukban foglalják az otthoni termesztést, a nonprofit kannabisztermesztő klubokat és a magáncélú használatot –, hangsúlyozva, hogy a közegészségügyre és a közbiztonságra gyakorolt hatások teljes megértése érdekében be kell fektetni a nyomon követésbe és az értékelésbe(3).
Franz Pietsch, az EMCDDA igazgatótanácsának elnöke kifejtette: „Ez az utolsó Európai kábítószer-jelentés, amelyet az EMCDDA tesz közzé, mielőtt a jövő hónapban az Európai Unió Kábítószer-ügynökségévé alakul. E legújabb elemzés rávilágít, hogy a kábítószer-probléma mennyit változott a mintegy 30 évvel ezelőtti első jelentés óta, és miért kapott az Ügynökség szélesebb körű megbízatást. Elismerésem szeretném kifejezni az EMCDDA felé az évek során az érdekelt felek számára biztosított hatalmas értékért. Meggyőződésem, hogy az Ügynökség új formájában még több értéket jelent majd a kábítószer területen dolgozók számára a kábítószer-használat okaival és következményeivel kapcsolatban folytatott munkájukhoz.”