A 2024-es Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) főbb eredményei

Főbb eredmények

A 2024-es Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) 30 éve követi nyomon a serdülők rizikómagatartását Európában 37 ország részvételével. Bár a hangsúly továbbra is a szerhasználati szokásokon és trendeken van, azonban legújabban a kutatás hangsúlyt helyez a mentális jóllétre és a prevenciós tevékenységekre is, felismerve e tényezők egyre nagyobb jelentőségét a serdülők egészségi állapota alakításában. A serdülőkori magatartás alakulásával párhuzamosan az ESPAD hosszú távú monitorozás kulcsfontosságú megállapításai továbbra is iránymutatást adnak a prevenciós és szakpolitikai döntésekhez , biztosítva a válaszintézkedések hatékonyságát és relevanciáját.

A szerhasználatban megfigyelhető hosszabb távú csökkenés ellenére az újonnan megjelenő tendenciák aggodalmakra adnak okot. A dohányzás jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, 1995–2024 között a dohányzás életprevalencia értéke a felére csökkent. A fiatalkori dohányzás azonban továbbra is jelen van, különös tekintettel a lányok körében, akiknél a 13 évesen vagy annál fiatalabb korban történő napi dohányzás aránya nőtt az elmúlt években. Mindeközben a serdülők körében jelentősen megnőtt az e-cigaretta használata, egyre többen próbálják ki fiatalabb életkorban és a napi fogyasztók aránya is növekedést mutat. Aggodalomra ad okot tehát, egyrészt a hagyományos dohányzás és az elektronikus cigaretta együttes használata, másrészt az alternatív dohánytermékek irányába történő jelentősebb elmozdulás.

Az alkoholfogyasztás is csökkent az elmúlt években, az összfogyasztás és a nagyivás is mérséklődött. Ez a csökkenés azonban a fiúk körében jelentősebb mértékű, a lányoknál stabilabb tendencia figyelhető meg. A javuló tendencia ellenére az alkohol továbbra is széles körben elterjedt, és a fiatalkori kipróbálás és a mértéktelen ivás egyes régiókban továbbra is nagyobb aggodalomra ad okot.

A kannabisz még mindig a leggyakrabban használt tiltott drog, bár az életprevalencia értéke 1995 óta a legalacsonyabb szintre csökkent. A fiúk körében jellemzően nagyobb ráta figyelhető meg, azonban a nemek közötti különbség csökkenő tendenciát mutat, néhány kivételtől eltekintve, ahol a lányok megelőzik a fiúkat. A fiatalkori és a magas kockázatú használat továbbra is aggodalomra ad okot, bár az aktuális (azaz az elmúlt 30 napban történő) használat összességében 5%-ra csökkent, ami hosszabb távú csökkenő tendenciára utal. A hozzáférhetőség vegyes képet mutat, a diákok körében továbbra is a kannabisz a legkönnyebben beszerezhető tiltott szer.

Az egyéb tiltott drogok fogyasztása csökkent az ESPAD-diákok körében. A nemek közötti különbség is csökkenő tendenciát mutat, bár a fiúk jellemzően még mindig nagyobb arányú használatról és hozzáférhetőségről számolnak be. Mindeközben a lányok körében nő az inhalánsok használata, és a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás is növekedést mutat.

A szerhasználat mellett a viselkedési függőségek esetében is változás tapasztalható. Az ESPAD-diákok körében egyre nagyobb teret hódít a videójáték, különösen a lányok esetében, azaz már nem csak a fiúkra jellemző, ami a digitális viselkedés jelentősebb változására utal. A növekvő tendencia ellenére a problémás videójáték-használat aránya továbbra is változatlan. Másrészt egyre nagyobb aggodalomra ad okot a problémás közösségimédia-használat, különösen a fiúk körében, bár a lányok körében továbbra is magas arányok figyelhetőek meg.

A szerencsejáték-használat aránya továbbra is stabil, de az online játékokban való részvétel jelentősen megnőtt. Továbbá a problémás szerencsejáték csaknem megduplázódott, a lányok körében erőteljesebb növekedéssel.

A diákok átlagosan 59%-a számolt be jó mentális jóllétről. Az eredmények jelentős regionális különbségekre, valamint a nemek közötti egyenlőtlenségekre mutatnak rá: a lányok rosszabb mentális jóllétről számoltak be, mint a fiúk. A legalacsonyabb jólléti pontszámokat a nehezebb (bizonytalan, konfliktusos) helyzetben lévő országokban mérték.

A prevenció széles körben elterjedt, a legtöbb diák már legalább egy prevenciós foglalkozáson részt vett. Az alkohol a leggyakrabban tárgyalt tematika, míg a tiltott szerek és a viselkedési függőségek kisebb figyelmet kapnak. A készségalapú, interaktív megközelítéseket hangsúlyozó prevenciós programok Nyugat- és Dél-Európában elterjedtebbek. A következő hullámok fókusza lehetne, hogy az alkalmazott prevenciós beavatkozások bizonyítékokon alapulóak-e vagy más jellegűek.

Adatkereső

Főbb megállapítások

Dohányzás

A dohányzás továbbra is széles körben elterjedt az ESPAD-országok serdülői körében: közel minden harmadik diák legalább egyszer cigarettázott már életében (átlagban 32%). A legmagasabb ráta Magyarországon (51%) és Szlovákiában (46%) figyelhető meg, a legalacsonyabb pedig Izlandon (13%) és Máltán (16%). A nemek közötti különbségek azt mutatják, hogy a lányok körében valamivel magasabb prevalencia tapasztalható (lányok: 32%, fiúk: 31%). Ez a tendencia az országok több mint kétharmadában megmutatkozik, a legnagyobb különbségeket Romániában (lányok: 47% fiúk: 36%) és Bulgáriában (lányok: 46% fiúk: 36%) mértek. Néhány országban azonban ez a tendencia megfordul, mint például Koszovóban (¹) (fiúk: 47% lányok: 36%) és Grúziában (fiúk: 35%, lányok: 24%).

Az ESPAD-diákok átlagosan 15%-a számolt be arról, hogy 13 évesen vagy annál fiatalabb korban kezdett el cigarettázni. A legmagasabb arányt Szlovákiában (24%) és Koszovóban (23%), míg a legalacsonyabbat Izlandon (6,4%) és Máltán (7,1%) regisztrálták. Az országok valamivel több mint felében a lányok nagyobb arányban szívják el az első cigarettát fiatalabb korban, mint például Bulgáriában (lányok: 23% fiúk: 17%). Azon országok közül, ahol a fiúk nagyobb arányban kezdenek el korábban dohányozni, Koszovóban a legnagyobb a különbség (fiúk: 31% lányok: 16%).

Az ESPAD-diákok több mint fele (55%) úgy véli, hogy a cigaretta beszerzése könnyű vagy nagyon könnyű. Etekintetben Dániában mutatható ki a legmagasabb ráta (76%), amelyet Németország és Norvégia követ (70%). Ezzel szemben a legalacsonyabb arány Koszovóban (32%) és Moldovában (23%) figyelhető meg. Összességében a fiúk inkább gondolják úgy, mint a lányok, hogy a cigaretta könnyen hozzáférhető (fiúk: 61% lányok: 50%).

A diákok 18%-a számolt be aktuális cigarettahasználatról, amely az elmúlt 30 napban dohányzók arányát jelenti. A legmagasabb prevalencia Horvátországban és Magyarországon (32%), míg a legalacsonyabb Izlandon (4,2%) és Svédországban (8,2%) figyelhető meg. Az ESPAD-országok több mint felében a lányok körében gyakoribb az aktuális dohányzás, a legnagyobb nemek közötti különbség Bulgáriában (lányok: 34%, fiúk: 25%) és Romániában (lányok: 30%, fiúk: 22%) tapasztalható. Koszovóban (fiúk: 33%, lányok: 23%) és Grúziában (fiúk: 18% lányok: 9,5%) azonban ellentétes tendencia tapasztalható: a fiúk körében magasabb az aktuális dohányzás aránya.

Napi cigarettahasználatról az ESPAD-diákok 7,9%-a számolt be, etekintetben nem tapasztalható markáns nemi különbség. A legmagasabb ráta Bulgáriában és Horvátországban (20%), míg a legalacsonyabb Izlandon (0,8%) figyelhető meg.

Másik fontos adat a dohányzást fiatalon (13 évesen vagy annál fiatalabb korban) elkezdő diákok napi dohányzása. Átlagosan a diákok 3,6%-a tartozik ebbe a kategóriába, és a legmagasabb arányt Bulgáriában mérték (8,7%).

Trend: hogyan változott a helyzet 1995 és 2024 között

Az első és az utolsó ESPAD-adatfelvétel között a cigarettahasználat életprevalencia értéke folyamatos csökkenést mutat - ebben az időszakban a ráta a felére, 68%-ról 32%-ra csökkent. A legjelentősebb (10 százalékpontos) csökkenés 2019 és 2024 között következett be. A 30 éves időszak alatt a fiúk körében nagyobb mértékű volt a prevalencia csökkenése: 70%-ról 30%-ra csökkent. A legnagyobb csökkenés a Feröer szigetek, Írország, Izland és Svédország esetében tapasztalható.

Az elmúlt 30 napos használat folyamatos csökkenést mutat, 33%-ról 18%-ra esett vissza. Hasonló mintázat mutatkozik meg a fiúk és a lányok között. Hasonló trend figyelhető meg a napi dohányzás esetében is, amely 20%-ról 8%-ra csökkent.

A 13 éves vagy annál fiatalabb napi dohányosok aránya szintén csökkent a három évtized alatt (1995: 10%, 2024: 3,6%), azonban 2019 és 2024 között enyhe (0,6%-os) növekedés figyelhető meg. A fiúk körében a prevalencia változatlan maradt az elmúlt két adatfelvétel során, így a növekedés a lányoknak tudható be, akik körében 2,5%-ról 3,6%-ra emelkedett a ráta. Mindez megerősíti a lányok fokozottabb szerepvállalást a különböző dohányzási szokásokban.

Kettős használat

Bár a dohányzás leggyakoribb formája a cigarettázás, az alternatív dohánytermékek terjedése miatt azonban alulbecslést eredményezne a nikotinfogyasztásban, ha csak a cigarettára fókuszálnánk. A cigaretta és az e-cigaretta együttes életprevalencia értéke 32%-ról 47%-ra nőtt, Csehországban és Észtországban jelentős növekedéssel, az aktuális használat pedig 18%-ról 28%-ra nőtt. A lányok körében markáns növekedés figyelhető meg mind az életprevalencia, mind a havi prevalencia esetében.

A napi szintű kettős használati ráta 7,9%-ról 14%-ra nőtt (lányok: 15% fiúk: 12%), Bulgáriában és Magyarországon mértek magasabb rátát (25%).

A fiatal korban megkezdett napi kettős használati ráta szintén jelentős növekedést mutat, 3,9%-ról 6%-ra emelkedett. Etekintetben a legnagyobb növekedés Litvániában és Észtországban figyelhető meg, szintén a lányok körében jelentősebb növekedéssel.

E-cigaretta használata

Az ESPAD-országokban a diákok átlagosan 44%-a számolt be arról, hogy élete során legalább egyszer használt e-cigarettát, az egyes országokban mért prevalenciák 22% (Portugália) és 57% (Magyarország) között mozog.

Tizenhárom ESPAD-országban (a 37 közül) a diákok legalább fele kipróbálta már az e-cigarettát, míg mindössze hat országban (Portugália, Málta, Izland, Észak-Macedónia, Montenegró és Írország) a diákok kevesebb mint egyharmada számolt be e-cigaretta kipróbálásról.

Összességében a lányok (46%) körében magasabb e-cigaretta életprevalencia figyelhető meg, mint a fiúk körében (41%), ez alól kivételt képez Koszovó, Grúzia, Moldova, a Feröer szigetek, Észak-Macedónia, Ukrajna és Portugália. A legnagyobb nemek közötti különbség Liechtensteinben és Máltán tapasztalható, ahol a lányok körében 13 százalékponttal magasabb a prevalencia, mint a fiúk körében, valamint Koszovóban, ahol a fiúk 12 százalékponttal magasabb prevalenciáról számoltak be, mint a lányok (fiúk: 51% lányok: 39%).

A diákok átlagosan 16%-a próbálta már ki az e-cigarettát 13 évesen vagy fiatalabb korban, a legmagasabb arányban Észtországban (33%) és Litvániában (31%), a legalacsonyabb arányban pedig Portugáliában (5,4%) és Montenegróban (7,4%). Az országok többségében a fiatalkori e-cigaretta használat gyakoribb a lányok, mint a fiúk körében. A legnagyobb nemi különbség Észtországban (lányok: 37%, fiúk: 29%), Lettországban (lányok: 34% fiúk: 27%) és Írországban (lányok: 18% fiúk: 12%) figyelhető meg. Ezzel szemben Koszovóban a fiúk körében (25%) 12 százalékponttal magasabb prevalenciát mértek, mint a lányok körében (13%).

A diákok jelentős hányada (60%) véli úgy, hogy az e-cigarettát könnyű vagy nagyon könnyű beszerezni, bár az országok között nagy különbségek tapasztalhatóak: míg Koszovóban a diákok 33%-a, Dániában pedig 82%-a van ezen az állásponton. Húsz országban a diákok legalább 60%-a (az európai átlag felett) úgy véli, hogy az e-cigaretta könnyen hozzáférhető. A fiúk és a lányok átlagban hasonlóan ítélik meg a hozzáférhetőséget.

Az e-cigaretta aktuális, az elmúlt 30 napban történő használatról a diákok 22%-a számolt be (fiúk: 19% lányok: 25%). Az e-cigaretta aktuális használata legkevésbé Portugáliában és a Feröer szigeteken (6,4%), illetve Máltán (10%) jellemző, a legmagasabb ráta Lengyelországban (36%) és Szerbiában (34%) figyelhető meg.

Az e-cigaretta napi szintű használata országonként változó képet mutat: a Feröer szigeteken mért 1,5%-től egészen a Lengyelországban tapasztalható 20%-ig. A lányok körében jelentősen magasabb a napi szintű e-cigarettahasználat 22 országban, és csupán két országban, Koszovóban (fiúk: 7,7% lányok: 5,8%) és Grúziában (fiúk:4,2% lányok: 1,2%) figyelhető meg magasabb ráta a fiúk körében.

Trend: hogyan változott a helyzet 2019 és 2024 között

Az elmúlt évtizedben az e-cigaretta egyre népszerűbb és elterjedtebb lett. Az ESPAD-országok többsége 2019 óta növekedést mutat.

32 ország adata szerint az e-cigaretta életprevalnecia értéke 2019 és 2024 között 41%-ról 43%-ra nőtt, míg az aktuális használat prevalencia értéke 14%-ról 22%-ra emelkedett. A 32 ország közül 11 országban figyelhető meg az életprevelncia érték csökkenése, a legnagyobb csökkenés Monacóban (63%-ról 44%-ra), Ukrajnában (51%-ról 37%-ra) és Litvániában (65%-ról 51%-ra) mutatható ki. A legnagyobb mértékben Szerbiában (18%-ról 51%-ra) és Görögországban (35%-ról 52%-ra) nőtt az e-cigaretta használata.

Hasonló trendek voltak megfigyelhetők az aktuális e-cigarettahasználat tekintetében, amely Monacóban és Litvániában csökkent jelentősebben, míg Szerbiában (29 százalékpont) és Horvátországban (20 százalékpont) markáns növekedést regisztráltak.

Alkoholfogyasztás

Az ESPAD-országokban a serdülők 73%-a fogyasztott már életében alkoholt. A legmagasabb ráta Magyarországon (91%) és Dániában (90%) figyelhető meg, a legalacsonyabb pedig Koszovóban (29%) és Izlandon (41%). A nemek közötti különbségek et vizsgálva a lányok körében valamivel magasabb a prevalencia (74%), mint a fiúk körében (72%), és ez a tendencia az országok több mint felében megfigyelhető. A legnagyobb nemek közötti különbség Izlandon (fiúk: 48%, lányok: 34%), Lettországban (fiúk: 84%, lányok: 73%), valamint Litvániában, Máltán és Monacóban figyelhető meg, 10 százalékpontos különbséggel. Néhány országban azonban ellenkező tendencia tapasztalható, legnagyobb különbséget Koszovóban mértek (fiúk: 37%, lányok: 23%).

Az ESPAD-diákok átlagosan 33%-a számolt be arról, hogy 13 évesen vagy annál fiatalabb korában ivott először alkoholt, ami a korai alkoholfogyasztás mutatója, míg 8%-uk azt állítja, hogy ugyanebben az életkorban tapasztalta meg először a részegséget. A fiatalkori alkoholfogyasztás aránya Grúziában (64%) és Moldovában (49%) a legmagasabb, míg Izlandon (12%), Koszovóban és Norvégiában (14%) a legalacsonyabb. Hasonlóképpen, a fiatalkori részegség Grúziában (25%) és Bulgáriában (14%) a legjellemzőbb, és legkevésbé Koszovóban (3%), Franciaországban és Portugáliában (3,6%), valamint a Feröer szigeteken (3,9%) fordul elő.

A fiúk körében magasabb arány figyelhető meg, mint a lányok körében, mind az alkoholfogyasztás (fiúk: 34% lányok: 33%), mind a részegség (fiúk: 8,2% lányok: 7,8%) tekintetében. A 13 évesen vagy fiatalabb korban történő alkoholfogyasztás tekintetében azonban néhány országban jelentősebb nemi különbség mutatkozik meg a fiúk javára, például Észak-Macedóniában (fiúk: 35% lányok: 22%), Montenegróban (fiúk: 47% lányok: 36%) és Szerbiában (fiúk: 49% lányok: 37%). Ezzel szemben Lettországban (lányok: 46% fiúk: 35%) és Litvániában (lányok: 35% fiúk: 26%) a lányok körében tapasztalható magasabb arány. A nemi különbség fiatalkori részegség tekintetében országos szinten is megmutatkozik. Grúziában a legjelentősebb a különbség, a fiúk körében (30%) magasabb a ráta tapasztalható, mint a lányok körében (20%). Ezzel szemben Csehországban (lányok: 14% fiúk: 7,6%) és Észtországban (lányok: 14% fiúk: 9,3%) a lányok mutatnak magasabb prevalenciát.

Négyből három ESPAD-diák (75%) úgy véli, hogy az alkoholtartalmú italok könnyen vagy nagyon könnyen beszerezhetőek. Ez az arány Dániában és Németországban a legmagasabb (94%), amelyet Görögország (92%) követ, míg a legalacsonyabb arányt Koszovóban (42%) és Izlandon (54%) mérték. Összességében a lányok az alkoholt könnyebben beszerezhetőnek vélik, mint a fiúk (lányok: 77% fiúk: 73%), legnagyobb a különbség Litvániában (lányok: 64% fiúk: 51%), Cipruson (lányok: 78% fiúk: 66%) és Lettországban (lányok: 74% fiúk: 62%).

A diákok 42%-a számolt be arról, hogy az elmúlt 30 napon alkoholt fogyasztott (aktuális alkoholfogyasztás). A legmagasabb prevalencia Dániában (68%) és Németországban (62%), míg a legalacsonyabbat Izlandon (12%) és Koszovóban (14%) figyelhető meg. Az aktuális alkoholfogyasztás valamivel magasabb a lányok körében (lányok: 43%, fiúk: 41%). A legnagyobb nemek közötti különbség Lettországban (35%, 25%), Máltán (42%, 33%) és Ukrajnában (45%, 36%) tapasztalható. Ellentétes mintázat tapasztalható Cipruson, ahol a fiúk (49%) körében magasabb arány mutatkozik meg, mint a lányok körében (35%).

Az ESPAD-diákok 13%-a az elmúlt 30 napban legalább egy alkalommal volt részeg. A legmagasabb arányt Dániában (36%), Ausztriában (24%) és Magyarországon (22%), míg a legalacsonyabbat Koszovóban (4,9%) mérték. Összességében nem tapasztalható nemi különbség. Az egyes országokban azonban a lányok gyakrabban számolnak be részegségről, mint a fiúk, a legnagyobb különbség Cipruson figyelhető meg (lányok: 12%, fiúk: 4,4%).

A szélsőséges alkoholfogyasztás egyik fő mutatója a nagyivás, amely az elmúlt 30 napban egyhuzamban öt vagy több ital fogyasztását jelenti. Az ESPAD-országokban átlagában a nagyivás havi prevalencia értéke 31%, a legmagasabb arányt Dániában (55%), Németországban (49%) és Ausztriában (48%), a legalacsonyabbat pedig Izlandon (8,9%) mérték. A fiúk és a lányok között nincs különbség etekintetben. Az egyes országokban azonban jelentős nemi különbségek mutatkoznak: a fiúk körében nagyobb elterjedtség tapasztalható Montenegróban (fiúk: 27% lányok: 18%) és Liechtensteinben (fiúk: 41% lányok: 35%), ezzel szemben Máltán a lányoknál magasabb ez az arány (lányok: 34% fiúk: 25%).

Trend: hogyan változott a helyzet 1995 és 2024 között

Az ESPAD-országokban 1995 és 2024 között az alkoholfogyasztás életprevalencia értéke csökkenő tendenciát mutat: 88%-ról 74%-ra csökkent, bár némi ingadozással. A prevalencia a 2003-as adatfelvételben 91%-on tetőzött, majd az azt követő években csökkent. Bár ezek az adatok nem állnak rendelkezésre minden országra vonatkozóan 1995 óta, a legnagyobb csökkenés Izlandon (79%-ról 41%-ra) és Svédországban (89%-ról 56%-ra) történt. A fiúkra és lányokra vonatkozó tendenciák hasonló mintázatot mutatnak.

Az elmúlt 30 napban történő alkoholfogyasztás szintén csökkent, 55%-ról 43%-ra, az első és a legutóbbi ESPAD-adatfelvétel között. Ez a tendencia az alkoholfogyasztás életprevalencia értékben megfigyelhető csökkenést képezi le – a havi prevalencia 2003-ban volt a legmagasabb 63%-os értékkel. A legnagyobb mértékű csökkenés Izlandon (56%-ról 12%-ra), Írországban (66%-ról 35%-ra) és Finnországban (57%-ról 27%-ra) figyelhető meg.

A szélsőséges alkoholfogyasztást a 30 éves időszakban 36%-ról 30%-ra csökkent, azonban 1995 és 2007 között folyamatos növekedést mutatott, amikor is elérte a 42%-os csúcsot. Ez a tendencia mind a fiúknál, mind a lányoknál megfigyelhető. A fiúknál a csúcs korábban következett be (2003-ban 47%), ami kitartott 2007-ben is, míg a lányoknál 2007-ben mérték a 38%-os csúcsot. A lányok körében azonban 1995 és 2024 között a csökkenés összességében csak egy százalékpontot tesz ki.

Tiltott drog-használat

Az ESPAD-diákok átlagosan 13%-a fogyasztott már életében legalább egyszer valamilyen tiltott drogot. Az ESPAD-országok között jelentősebb eltérés mutatkozik a tiltott drog-használat életprevalencia tekintetében: a legmagasabb ráta Liechtensteinben (25%) és Csehországban (24%) figyelhető meg, a legalacsonyabb pedig Grúziában és Moldovában (rendre 3,9%).

Összességében csak csekély nemi különbség figyelhető meg: a fiúk 14%-a és a lányok 12%-a fogyasztott már életében tiltott drogot. Ukrajnában viszonylag nagy, 8 százalékpontos különbség figyelhető meg a fiúk és a lányok között. Málta az átlagtól eltérő mintázatot mutat, ugyanis a lányok körében mért életprevalencia 6 százalékponttal (15%) meghaladja a fiúkét (9,3%).

Az egyes szereket vizsgálva a kannabisz a leggyakrabban használt szer (12%-os életprevalencia értékkel), ezt követi a kokain (2,3%), az ecstasy/MDMA (2,1%), az LSD vagy más hallucinogének (1,8%) és az amfetamin (1,8%). A metamfetamin, a crack, a heroin és a GHB átlagos életprevalenciája továbbra is alacsonyabb, rendre 1% körüli értékkel. Minden drog esetében a fiúk körében magasabb életprevalencia tapasztalható, a lányokhoz képest.

Az egyes országokban az amfetaminhasználat aránya Grúziában és Monacóban mért 0,7% és a Magyarországon mért 4,3% között mozog, a metamfetaminhasználat pedig a Monacóban és Észak-Macedóniában mért 0,5% és a Lengyelországban mért 3,1% közötti értéket mutat. Az ESPAD-országok közül Ciprus jelentette a legmagasabb életprevalenciát az LSD és más hallucinogének (6,8%), illetve a kokain (6,2%) használata tekintetében. Itt mérték a legmagasabb prevalenciát az ecstasy/MDMA (4,7%), a crack és a heroin (4,1%), valamint a GHB (3,4%) esetében is.

Tiltott drog kannabisz nélkül

A kannabisz teszi ki a tiltott drog-használat jelentősebb részét, így a kannabiszon kívüli tiltott drog-használat átlagos életprevalenciája jóval alacsonyabb, 5%. Az egyes országok eltérő prevalencia értéket mutatnak, 1,7% (Grúzia) és 9,9% (Ciprus) között változik. Viszonylag magas rátáról számoltak be Izlandon (7,9%) és Montenegróban (7,6%) is. Átlagosan a fiúk körében (5,4%) magasabb prevalencia tapasztalható, mint a lányoknál (4,5%).

A 13 évesen vagy annál fiatalabb korban történő kokain-/crackfogyasztás aránya átlagosan 0,9% - az erre vonatkozóan 2024-ben rendelkezésre álló 17 ország adatai alapján -, a legmagasabb prevalenciát Ukrajnában (4%) mérték. Összességében a fiúk (1,2%) nagyobb valószínűséggel próbálják ki fiatalabb korban, mint a lányok (0,5%), bár a különbség egy százalékpont alatti. Az amfetamin/metamfetamin és az ecstasy/MDMA esetében is hasonló mintázat rajzolódnak ki: a legmagasabb arányt Ukrajnában mérték (rendre 3,3%, illetve 3,7%), amelyet Koszovó követ (mindkét szer 1,4%).

A kannabisztól eltérő tiltott drogok észlelt hozzáférhetősége viszonylag alacsony. Átlagosan a diákok 13%-a számolt be könnyű hozzáférésről a kokain, 11%-a az ecstasy/MDMA, 9%-a az amfetamin, és közel 8%-a a crack és a metamfetamin esetében.

Az egyes országok között jelentős eltérések figyelhetők meg a szerekhez való hozzáférés tekintetében. A legnagyobb arányban Norvégiában vélik úgy a diákok, hogy a szerek könnyen hozzáférhetőek, a legmagasabb arányt a kokain (28%), az ecstasy/MDMA (25%) és az amfetamin (19%) esetében mérték. Szlovéniában a legmagasabb a crack könnyű hozzáférhetősége (13%) 16 ország által gyűjtött adatok alapján. Montenegróban az amfetamin (18%) és a metamfetamin (15%) esetében is magas azok aránya, akik szerint e szerek könnyen hozzáférhetőek. Ezzel szemben az egyéb tiltott drogok könnyű hozzáférhetősége Grúziában, Moldovában és a Feröer szigeteken továbbra is alacsony, általában 1,8% és 3,6% között mozog.

A szerek észlelt hozzáférhetősége a fiúknál általában magasabb, mint a lányoknál, kivéve a kokaint, amely a lányok megítélése szerint könnyebben hozzáférhető (13%) a fiúk megítélése szerint (12%). Az átlagos nemi különbség minden egyes szer esetében 1,5 százalékpont alatti. Az egyes országok és szerek eltérő nemi különbséget mutatnak. Néhány országban, például Liechtensteinben és Monacóban a fiúk nagyobb arányban számolnak be a tiltott szerek könnyű elérhetőségéről, míg más országokban, például Cipruson, Szlovákiában, Bulgáriában és Máltán ellentétes mintázat tapasztalható a lányok javára.

Trend: hogyan változott a helyzet 1995 és 2024 között

1995 és 2003 között a tiltott drog-használat életprevalencia értéke növekvő tendenciát mutat. 2003 és 2015 között stabilan 19% a kipróbálók aránya, majd 2019-ben 17%-ra csökkent, 2024-ben pedig tovább csökkent, 14%-ra.

Az ESPAD hullámokban tartós növekedést mutató országok közé tartozik a 2011 óta növekvő rátát mutató Norvégia, valamint Montenegró, ahol a prevalencia érték 2007 óta – amikor is az ESPAD-hoz csatlakozott - mutat növekedést.

1995 és 2019 között a lányok és a fiúk hasonló tendenciát mutatnak, a lányok körében megfigyelhető átlagos ráta mindvégig 5–6 százalékponttal alacsonyabb, mint a fiúké. 2019 és 2024 között azonban a nemi különbség kiemelkedően alacsony, mindössze 2 százalékpontos a különbség . A legtöbb ESPAD-országban a fiúk és a lányok között párhuzamos vagy közelítő tendencia figyelhető meg.

A kannabisz nélküli tiltott drog-használat életprevalenciája 2007-ben volt a legmagasabb, majd 2019-ig enyhén csökkent, ezt követően pedig stabil maradt. Ez az általános tendencia azonban elfedi az országspecifikus különbségeket. Ciprus kiemelkedik a többi ország közül, ahol 2003 óta, amikor is az ESPAD adatfelvételhez csatlakozott, jelentős növekedés tapasztalható.

A kannabisztól eltérő tiltott drogokat használók arányának alakulása a fiúk és a lányok esetében hasonló, és a lányok aránya minden adatfelvételnem mindvégig 1–2 százalékponttal alacsonyabb.

Kannabiszhasználat

A kannabisz továbbra is a leggyakrabban használt tiltott drog az összes ESPAD-országban. A diákok átlagosan 12%-a számolt be arról, hogy életében legalább egyszer fogyasztott kannabiszt. A legmagasabb prevalencia Csehországban (24%) és Liechtensteinben (23%), míg a legalacsonyabb Grúziában (3,3%) és Moldovában (2,5%) figyelhető meg. Bár a nemi különbség idővel csökkent, a fiúk továbbra is átlagosan nagyobb arányban számolnak be kannabiszhasználatról, mint a lányok (fiúk: 13% lányok: 11%). Ez a tendencia a legtöbb országra jellemző, különösen Ukrajnában (fiúk: 15% lányok: 6,7%) és Montenegróban (fiúk 13% lányok: 6,8%). Kivételt képez azonban Málta, ahol a lányok körében a kannabiszhasználat nagyobb arányú (14%), mint a fiúk körében (8,6%).

Az ESPAD-diákok átlagosan 2,4%-a számolt be arról, hogy 13 évesen vagy annál fiatalabb korban fogyasztott először kannabiszt. A legmagasabb arányt Ukrajnában (4,9%) és Csehországban (4,1%), míg a legalacsonyabbat Moldovában (0,7%) mérték. A fiatalkori kannabiszfogyasztás általában gyakoribb a fiúk, mint a lányok körében, kivéve Cipruson, Csehországban, Máltán, Szlovéniában, Ausztriában, Szlovákiában, Lettországban, Németországban és Liechtensteinben.

A kannabiszt tartják a legkönnyebben hozzáférhető tiltott drognak: körülbelül minden negyedik ESPAD-tanuló (26%) úgy véli, hogy könnyen vagy nagyon könnyen beszerezhető. A könnyű hozzáférhetőség megítélése Dániában, Németországban és Szlovéniában (41%), valamint Norvégiában (40%) a legmagasabb. Ezzel szemben a legalacsonyabb észlelt elérhetőséget Moldovából (5,3%), Ukrajnából (7,1%), a Feröer szigetekről (11%), Koszovóból és Grúziából (12%) jelentették. A használathoz hasonlóan a fiúk nagyobb valószínűséggel tartják a kannabiszt könnyen hozzáférhetőnek, mint a lányok (fiúk: 28% lányok: 24%).

Az aktuális használatot tekintve az összes ESPAD-ország 10% alatti prevalenciát jelentett, a legalacsonyabb, 2% alatti ráta Moldovában, Grúziában, Romániában és a Feröer szigeteken figyelhető meg. Ezzel szemben Olaszországban és Szlovéniában (8,6%), valamint Liechtensteinben (9,6%) magasabb a prevalenciát tapasztaltak. Ezesetben is elmondható, hogy nemi különbség jelenléte esetén a fiúk általában nagyobb mértékű aktuális kannabiszhasználatról számolnak be, mint a lányok.

Az ESPAD a magas kockázatú kannabiszhasználatot is vizsgája a CAST (Cannabis Abuse Screening Test) skálát alkalmazva, azon diákok körében, akik az elmúlt évben használtak kannabiszt. A magas kockázatú kannabisz fogyasztás prevalenciája a Moldovában és Grúziában mért 1% alatti érték és a Csehországban és Szlovéniában tapasztalt 5,9%-os érték között mozog. Csak néhány ESPAD-országban figyelhető meg jelentős nemi különbségek a magas kockázatú kannabiszhasználat tekintetében: minden esetben a fiúk magasabb arányt mutatnak, kivéve Máltát, ahol a lányok körében valamivel magasabb a prevalencia (lányok: 4,4% fiúk: 2,6%).

Trend: hogyan változott a helyzet 1995 és 2024 között

Az elmúlt három évtizedben az európai serdülők körében a kannabiszhasználat jelentős ingadozásokat mutat. A kannabiszfogyasztás életprevalencia értéke 2003-ban és 2011-ben érte el a 18%-os csúcsot, azonban azóta csökkenő tendenciát mutat. 2024-ben 12%-os szintre csökkent, ami az ESPAD 1995-ös indulása óta mért legalacsonyabb érték.

Az aktuális kannabiszhasználat az idő előrehaladtával viszonylag stabil maradt, 1999 és 2019 között 6,7% és 7,4% között ingadozott. A 2024-ben azonban 5%-ra , az 1995-ös értékhez (4,1%) közeli szintre csökkent.

Míg 2019-ig folyamatosan nőtt azon diákok aránya, akik a kannabiszt könnyen vagy könnyen beszerezhetőnek vélik, elérve a 33%-os szintet, addig ez az arány 2024-ben váratlanul 27%-ra csökkent, megközelítve az 1995-ben mért rátát (26%).

Egyéb droghasználat

A kutatás egyéb drogokat is vizsgált, beleértve az új pszichoaktív szereket (dizájner drogok), azaz a hagyományos ellenőrzött drogok hatásait utánzó, a jogi korlátozásokat kijátszó szintetikus drogokat; az orvosi javaslat nélkül használt gyógyszereket, beleértve a nyugtatókat vagy altatókat; visszaaélésszerűen használt fájdalomcsillapítókat; orvosi javallat nélkül használt figyelemzavar/hiperaktivitás (ADHD) elleni gyógyszert; valamint az anabolikus szteroidokat; az inhalálánsokat; és első alkalommal a dinitrogén-oxidot is.

Az ESPAD-diákok kb. 3%-a próbált már ki dizájner drogot, a legmagasabb arányt Lengyelországban (6,4%) és Szlovéniában (6%), a legalacsonyabbat pedig Hollandiában, Liechtensteinben, a Feröer szigeteken és Moldovában (1% alatt) mértek.

A dizájner drogok kipróbálása valamivel magasabb a fiúk (2,8%), mint a lányok körében (2,6%), bár az egyes országok eltérést mutatnak a nemi különbséget tekintve. 2024-ben 13 országban a lányok körében tapasztaltak magasabb dizájner drog életprevalenica értéket. A legnagyobb különbség a lányok javára Cipruson (lányok: 6,6%, fiúk: 2,9%) és Szlovákiában (lányok: 6,4% fiúk: 4,3%) figyelhető meg, míg Ukrajnában a fiúk körében tapasztalható magasabb ráta (3,6%), a lányokhoz képest (2%).

Szerenkénti bontásban azt láthatjuk, hogy az ESPAD-diákok 3,5%-a legalább egyszer használt szintetikus kannabinoidokat (37 országból 23 ország adatai alapján). A kipróbálási ráták a grúziai 0,7% és a szlovákiai 16% között mozognak. A diákok 1,1%-a számolt be arról, hogy kipróbálta már a szintetikus katinont (37 országból 14 ország átlaga alapján), a legmagasabb rátát Magyarországon mérték (3,7%). A szintetikus opioidok életprevalencia értéke a Grúziában, Írországban és Portugáliában mért 0,6% és az Észtországban tapasztalt 2,2% között mozog, az átlagos prevalencia pedig 1,1% (37 országból 15 ország adata alapján).

Az adatfelvételben szereplő új szintetikus anyagok mindhárom típusa esetében a fiúk körében átlagosan valamivel magasabb a ráta, mint a lányok körében. Kivételt néhány ország jelent, ahol a lányok nagyobb arányban használnak szintetikus kannabinoidot, mint a fiúk: Ciprus (lányok: 9,1% fiúk: 4,3%), Málta (lányok: 4,7%, fiúk: 2,4%), Lettország (lányok: 2,9% fiúk: 2,6%) és Portugália (lányok: 2,1% fiúk: 1,7%). Továbbá Magyarországon a lányok nagyobb arányban próbálták már ki mind a szintetikus kannabinoidokat (lányok: 7,9%, fiúk: 5,6%), mind a szintetikus katinonokat (lányok: 4,3%, fiúk: 2,9%).

Az inhalánsok életprevalencia értéke átlagosan 6,4%, azonban az egyes országok között jelentős különbségek vannak. A legmagasabb rátákat Svédországban (17%) és Liechtensteinben (16%), míg a legalacsonyabb rátákat Koszovóban (1,3%) és Észak-Macedóniában (2,1%) mérték. 2024-ben az inhalánsok kipróbálása átlagosan magasabb a lányok körében (fiúk: 6,7%, lányok: 7,9%), és a 37 ESPAD-országból 25-ben ez a tendencia tapasztalható. Az ESPAD történetében ez volt az első alkalom, hogy a dinitrogén-oxid használatát vizsgálták 18 országban: az ESPAD-diákok átlagosan 3,1%-a fogyasztotta már legalább egyszer életében. A legmagasabb rátát Bulgáriában (9,4%) és Liechtensteinben (7,2%) mérték, a lányok körében mindkét országban magasabb volt az arány, mint a fiúknál.

Az ESPAD-diákok körülbelül 2,2%-a számolt be arról, hogy 13 évesen vagy annál fiatalabb korában használt először inhalánst, az egyes országok között jelentős különbségek vannak. Az inhalánsok korai használata az egyes országokban kevesebb mint 1% (Portugália: 0,3%; Olaszország: 0,4%) és 5% között mozog (Németország: 5,9% Szlovénia: 5%).

A visszaélésszerű gyógyszerhasználat életprevalencia értéke az ESPAD-országokban átlagosan 14%-ot tesz ki, és ez az arány a lányok körében magasabb (16%), mint a fiúknál (11%). A legmagasabb prevalencia Litvániában figyelhető meg (összesen 29%, a lányok körében 36%).

A visszaélésszerű gyógyszerek közül a leggyakrabban a nyugtatókat/altatókat (8,5%) használják, amit a fájdalomcsillapítók követnek (6,9%). A diákok 3,4%-a számolt be ADHD elleni gyógyszer visszaélésszerű használatáról, amelyet 2024-ben először vizsgált az ESPAD-kutatás 18 országban. A visszaélésszerű gyógyszerhasználat minden típusa általában magasabb a lányok körében, kivéve Bulgáriában, ahol a fiúk minden típus esetében magasabb arányról számoltak be; a Feröer szigeteken és Írországban a nyugtatók, altatók esetében; Cipruson, Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Ukrajnában, Grúziában, Norvégiában és Spanyolországban a fájdalomcsillapítók esetében; valamint Dániában és Koszovóban az ADHD elleni gyógyszer esetében.

A diákok átlagosan 19%-a véli úgy, hogy a nyugtatók, altatók könnyen vagy nagyon könnyen beszerezhetők, a legnagyobb észlelt hozzáférhetőséget Lengyelországban (49%), Dániában (39%) és Csehországban (38%) mérték. Legkevésbé Moldovában (3,4%) és Ukrajnában (5,9%) gondolják úgy a diákok, hogy a nyugtató, altató könnyen vagy nagyon könnyen hozzáférhető. A lányok minden országban nagyobb valószínűséggel ítélik könnyen elérhetőnek a nyugtatókat, altatókat, kivéve Monacót, Észak-Macedóniát, Moldovát és Lettországot, ahol inkább a fiúk találják könnyűnek e szerek beszerzését.

Az ESPAD-országokban viszonylag kevés diák számolt be anabolikus szteroidok használatáról, átlagosan 1,5%. A legmagasabb arányt Cipruson (4,2%) regisztrálták, ezt követi Lengyelország (3,3%) és Ukrajna (2,8%). A fiúk nagyobb valószínűséggel próbálnak ki anabolikus szteroidokat, mint a lányok.

Trend: hogyan változott a helyzet 1995 és 2024 között

Az európai serdülők körében az inhalánsok életprevalencia értéke 2011-ig növekvő tendenciát mutat, majd ezt követően csökkenés tapasztalható. A legutóbbi vizsgálatban a 90-es évek közepéhez hasonló prevalenciák tapasztalhatóak. A 2011 és 2019 között megfigyelhető csökkenő nemi különbség 2024-ben újra növekedésnek indult. Az országok többségében az inhalánsok életprevalencia értéke a lányok körében magasabb. Az egyes ESPAD-országokban azonban eltérő mintázatok tapasztalhatóak. Míg egyes országok, például Bulgária, Finnország, Izland, Olaszország és Svédország, az inhalánst kipróbálók arányának 2011 óta tartó jelentős növekedéséről számoltak be, különösen 2019 és 2024 között, addig más országokban, mint például Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország és Portugália csökkenés tapasztalható.

A visszaélésszerű gyógyszerhasználat tendenciáit gyakran a kutatásba bevont gyógyszerek körének változásai alakítják. A nyugtatók, altatók életprevalencia értéke nőtt Európában mind a fiúk, mind a lányok körében. Jelentős emelkedésről számoltak be Ausztriában, Németországban, Izlandon, Litvániában, Norvégiában, Svédországban és Ukrajnában. A lányok az idő előrehaladtával mindvégig magasabb visszaélésszerű gyógyszerhasználatról számoltak be.

Szerencsejáték pénzért

Az ESPAD-diákok átlagosan 23%-a számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban élőben vagy online szerencsejátékot játszott pénzért (például nyerőgépek, kártya, kocka, lottó, illetve sportfogadás).

Olaszországban a legmagasabb a szerencsejáték prevalenciája (45%), ezt követi Izland (41%) és Görögország (36%), míg a legalacsonyabb arány Grúziában figyelhető meg (9,5%).

A fiúk átlagosan (29%) nagyobb arányban játszanak szerencsejátékot, mint a lányok (16%), ami a legtöbb országra érvényes. Kivételt Izland jelenti, ahol a prevalencia közel azonos: a fiúk 42%-a és a lányok 41%-a játszott szerencsejátékot az elmúlt 12 hónapban.

Azok az ESPAD-diákok, akik az elmúlt évben játszottak pénzért szerencsejátékot döntő többségben (85%) élőben, például bárokban és klubokban játszottak. Ez az arány 68% (Svédország) és 97-98% (Ciprus, Olaszország) között mozog. Bár a fiúk (25%) körében az élő szerencsejátékot játszók majdnem kétszerese a lányokénak (14%), az elmúlt évben játszók körében az élő szerencsejátékot játszók aránya a lányok esetében átlagosan valamivel magasabb (86%), mint a fiúknál (84%). A legtöbb országban csekély mértékű nemi különbség figyelhető meg.

Az elmúlt évben pénzért szerencsejátékot játszó ESPAD-diákok közel kétharmada (65%) kizárólag online vagy élő játékkal kombinálva játszott. A legmagasabb ráta Svédországban (81%), Szlovéniában (77%), Koszovóban (76%), Izlandon (75%), Montenegróban (75%), Bulgáriában és Szlovákiában (74%) figyelhető meg, míg a legalacsonyabb prevalencia Olaszországban (28%) és Spanyolországban (44%) fordul elő. Az online szerencsejáték prevalencia értéke a fiúk körében (20%) több mint kétszerese a lányok körében mért aránynak (8,7%). Az elmúlt évben pénzért szerencsejátékot játszó diákok körében is az online játékot játszók esetében a fiúk aránya (70%) magasabb, mint a lányoknál (54%). A hagyományos szerencsejátékokkal ellentétben jelentős nemi különbség tapasztalható az egyes országokban: a legnagyobb különbség Portugáliában figyelhető meg (fiúk: 80%, lányok: 43%), míg Észak-Macedóniában, Koszovóban, Moldovában, Izlandon, Spanyolországban, Németországban és Liechtensteinben egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mértékű nemi különbség tapasztalható.

Az ESPAD vizsgálja a problémás szerencsejátékot is az elmúlt évben szerencsejátékot játszók körében a Lie/Bet skála segítségével. A problémás szerencsejátékosok aránya 5% alatti prevalencia (Liechtenstein, Csehország, Feröer szigetek, Monacó) és 22% (Koszovó) között mozog. Az ESPAD-országok átlagában és az országok túlnyomó többségében a problémás szerencsejátékosok aránya a fiúk körében magasabb (fiúk: 11%, lányok: 4,6%), azonban fordított tendencia figyelhető meg Máltán (lányok: 7,1%, fiúk: 3,7%) és Cipruson (lányok: 8,3%, fiúk: 5%).

Trend: hogyan változott a helyzet 2015 és 2024 között

Bár az elmúlt években számos európai országban szigorúbb szerencsejáték-szabályozás lépett hatályba, ezzel nagyobb hangsúlyt fektetve a kiskorúak védelmére, azonban az európai serdülők körében a szerencsejáték stabil maradt 2015 óta, amikor is az ESPAD vizsgálni kezdte e viselkedési formát is. Az idő múlásával azonban jelentős változások következtek be.

A fiúk körében kismértékben 32%-ról (2015) 30%-ra (2024) csökkent a szerencsejátékosok aránya, míg a lányok körében ugyanebben az időszakban enyhe 14%-ról 16%-ra történő növekedés tapasztalható.

Az online szerencsejáték jelentősebb növekedést mutat: 2019 és 2024 között 7,9%-ról 14%-ra emelkedett. Az online szerencsejátékok esetében továbbra is jelen van a nemi különbség, a fiúk körében több mint felével nőtt a prevalencia (2019: 13% 2024: 20%), a lányok körében pedig megháromszorozódott (201: 2,7% 2024: 8,7%).

A problémás szerencsejátékosok aránya jelentősen megnőtt 2019 és 2024 között, csaknem megduplázódott, 4,7%-ról 8,5%-ra. Míg a fiúk körében továbbra is sokkal magasabb prevalencia mutatható ki, a lányok körében a növekedés jelentősebb.

Az eredmények rávilágítanak a serdülőkori szerencsejáték változó helyzetére, különösen az online szerencsejáték növekvő szerepére és a nemek közötti dinamika alakulására, amelyek folyamatos nyomon követést és célzott beavatkozásokat tesznek szükségessé.

Videójáték és közösségi média

Összességében az ESPAD-diákok 80%-a az elmúlt hónapban legalább egyszer videójátékozott. Körülbelül 70%-uk az elmúlt 30 napban egy tipikus tanítási napon, 77%-uk pedig tipikus hétvégi vagy szünidős napon játszott. Az ESPAD-országokban a videójáték havi prevalencia értéke Koszovóban (59%) és Moldovában (66%) a legalacsonyabb, míg a legmagasabb értéket Liechtensteinben (95%) és Németországban (91%) mértek. A fiúk nagyobb valószínűséggel játszanak, mint a lányok (fiúk: 89% lányok: 71%), ami egyértelmű nemi különbséget tükröz az egyes országokban. Jelentősebb nemi különbség mutatkozik meg Görögországban és Izlandon, 33 és 35 százalékpont között mozog, míg Cipruson, Ukrajnában és Bulgáriában minimális vagy nincs különbség a két nem között (0 és 5 százalékpont között).

Az elmúlt 30 napban átlagosan 4 vagy több órát játékkal töltő ESPAD-diákok aránya 17% egy tipikus iskolai napon, és 32%-a egy tipikus hétvégi vagy szünidős napon. Mindkét esetben kétszer akkora a fiúk aránya a lányokhoz képest.

Az ESPAD kutatás a Holstein és munkatársai által 2014-ben kidolgozott három tételes skálával a problémás videójáték- és közösségimédia-használatot vizsgálja. A 2-es vagy 3-as pontszám a problémás videójáték-, és közösségi média használatra utal.

2024-ben az ESPAD-diákok 22%-a 2-3 pontot ért el a problémás videójáték skálán. Ez az arány Csehországban (12%), Dániában (13%), Ausztriában és Finnországban (14%) a legalacsonyabb, Cipruson (37%), Litvániában és Hollandiában (egyaránt 31%) pedig a legmagasabb.

Összességében a fiúk (30%) több mint kétszer nagyobb valószínűséggel mutatnak problémás tüneteket, mint a lányok (13%). A legnagyobb nemi különbség Portugáliában és Németországban figyelhető meg, ahol a fiúk 25–26 százalékponttal előzik meg a lányokat. Ezzel szemben a különbség Cipruson minimális (mínusz 1 százalékpont), sőt Hollandiában ellentétes tendencia figyelhető meg, a lányok 7 százalékponttal magasabb pontszámot értek el, mint a fiúk.

Ami a közösségi média használatát illeti, a diákok közel fele (47%) 2–3 pontot ért el a problémás közösségi média használat skálán. A legmagasabb prevalenciát Ausztriában (58%), Liechtensteinben (57%) és Németországban (56%) mérték, a legalacsonyabbat pedig Csehországban (29%), Magyarországon és Lengyelországban (mindkét esetben 32%) regisztrálták.

A lányok (53%) a fiúknál (42%) nagyobb valószínűséggel mutatnak problémás tünetet a közösségi média használat tekintetében. Etekintetben a nemi különbség egy szűkebb, 3 és 17 százalékpont közötti tartományba esik, a lányok javára. A legnagyobb eltérés a Feröer szigeteken, Liechtensteinben és Szlovákiában figyelhető meg (17%).

Trend: hogyan változott a helyzet 2015 és 2024 között

A legfrissebb ESPAD szerint a 16 éves diákok körében jelentősen nőtt a videójáték prevalenciája 2015 (47%) és 2024 (80%) között. Ez a növekedés különösen a lányok esetében markáns: a videójáték prevalenciája több mint háromszorosára nőtt 2015 (22%) és 2024 (71%) között. Míg a fiúk körében elterjedtebb a videójáték, esetükben a növekedés enyhébb, 2015 és 2024 között 71%-ról 89%-ra emelkedett a ráta. A nemek közötti különbség csökkenése arra utal, hogy a videójáték, amely egykor elsősorban a férfiak tevékenysége volt, egyre inkább elterjedt a lányok körében is.

A problémás videójáték használat viszonylag stabil maradt, 2015 és 2024 között kismértékű 20%-ról 22%-ra történő növekedés tapasztalható . A fiúk körében ez az arány mindvégig 30% körül stagnál, míg a lányok körében a 2015 és 2024 között 9,5%-ról 13%-ra emelkedett, ami összhangban van a videójátékba való fokozódó bevonódásukkal.

A problémás közösségi média használat 2015 és 2024 között növekedést mutat, 38%-ról 47%-ra. A fiúk körében jelentősebb növekedés figyelhető meg, 30%-ról 41%-ra nőtt az arány, míg a lányok körében a ráta változatlanul magas maradt, 53–54% körül ingadozott.

Mentális jóllét

A Covid19-világjárványt követően, valamint az Európában és a Közel-Keleten zajló konfliktusok fényében az ESPAD nagyobb hangsúlyt helyez a serdülők mentális jóllétére. A társadalmi elszigeteltség, az oktatási nehézségek és a társadalmi-gazdasági instabilitás nagyobb aggodalomra adnak okot a fiatalok mentális egészségével kapcsolatban.

E téma szisztematikus nyomon követése céljából a 2024-es ESPAD első alkalommal vizsgálta a WHO-5 jólléti indexet, amely a mentális állapot validált, a közelmúltbeli élettapasztalatokon alapuló mutatója. A 100-ból 50-nél magasabb pontszám jó mentális jóllétre utal.

A diákok átlagosan 59%-a számolt be jó mentális jóllétről. Regionális különbségeket nézve a jóllét prevalenciája Észak-Európában, a Feröer szigeteken (77%), Izlandon (75%) és Dániában (72%) a legmagasabb. A legalacsonyabb jóllétet mutató ország Ukrajna (43%), ahol 2022 óta a serdülők traumatikus eseményeknek vannak kitéve és a mentális egészségügyi ellátáshoz korlátozottan férnek hozzá. Szintén alacsony jóllétről számoltak be Csehországban (46%), Magyarországon (47%), Cipruson és Lengyelországban (49%).

A mentális jóllét magasabb a fiúk, mint a lányok körében, az ESPAD országok átlagában (fiúk: 69%, lányok: 49%) és az egyes országokban egyaránt. A legnagyobb nemi különbség Olaszországban (fiúk: 66% lányok: 35%), Lengyelországban (fiúk: 64% lányok: 33%) és Svédországban (fiúk: 78% lányok: 48%) figyelhető meg. A legkisebb nemi különbség Cipruson (fiúk: 52%, lányok: 46%), Ukrajnában (fiúk: 48%, lányok: 39%), a Feröer szigeteken (fiúk: 83%, lányok: 72%) és Grúziában (fiúk: 75%, lányok: 62%) tapasztalható.

Prevenció

Az ESPAD-diákok mintegy 72%-a számolt be arról, hogy a adatfelvételt megelőző két évben legalább egy prevenciós foglalkozáson részt vett. Ezek a beavatkozások a kizárólag a tudatosságot fokozó/tájékoztató foglalkozásoktól a készségalapú programokig terjednek, amelyek személyes és szociális készségek fejlesztését célzó interaktív tevékenységeket is tartalmaznak. Ez az első adatfelvétel, amely a prevenciós részvételt is vizsgálja, ezzel betekintést adva a fiatalok ilyen jellegű tevékenységbe való bevonódásába. Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden prevenciós tevékenység alapul tudományos bizonyítékokon.

A diákok több mint fele (56%) számolt be arról, hogy részt vett a legális és tiltott szerekkel vagy rizikómagatartásokkal kapcsolatos tudatosságot fokozó/tájékoztató programban. A részvételi arány Szlovákiában (77%) és Magyarországon (74%) a legmagasabb, míg Koszovóban (31%) és Montenegróban (38%) a legalacsonyabb.

Az alkohol a leggyakrabban tárgyalt téma, a diákok 49%-a számolt be arról, hogy részt vett ilyen témájú programban. Az egyes országokat vizsgálva, Szlovákiában (70%) és Horvátországban (67%) a legmagasabb a részvételi arány, míg Koszovóban (18%) a legalacsonyabb.

A dohányzás a második leggyakrabban tárgyalt téma a prevenciós programokon, a diákok 38%-os részvételével. A legmagasabb részvételi arány Szlovákiában és Magyarországon (59%), a legalacsonyabb pedig Cipruson (22%) és Grúziában (23%) figyelhető meg.

Az ESPAD-diákok csupán 31%-a számolt be arról, hogy részt vett tiltott szerekkel kapcsolatos prevenciós foglalkozáson. A részvételi arány Szlovákiában (60%) és Izlandon (56%) a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Koszovóban (10%), Grúziában és Svédországban (11%).

A legkevésbé érintett témák a nem droggal kapcsolatos rizikómagatartások, mint például a szerencsejáték, a videójáték vagy a problémás internethasználat – e tematikában az ESPAD-diákok átlagosan 28%-a jelzett prevenciós részvételt. A legmagasabb részvételi arány Izlandon és Szlovéniában (48%), míg a legalacsonyabb Koszovóban (9,4%) tapasztalható.

A lányok nagyobb arányban számoltak be drog tematikájú prevenciós foglalkozáson való részvételről. Szerencsejátékokkal, videójátékokkal és problémás internet használattal kapcsolatos prevenciós programokon való részvételről azonban a fiúk (30%) számoltak be nagyobb arányú részvételről, mint a lányok (24%).

Interaktív szociális, személyes készségekre, a médiatudatosság fejlesztésére fókuszáló prevenciós tevékenységen, amely a prevenció kulcsfontosságú eleme, az ESPAD-diákok 55%-a vett részt. Országos adatokat nézve, a részvételi ráta 35-36 % (Feröer szigetek, Svédország) és 71-72% (Málta, Spanyolország, Finnország) között mozgott.

A leggyakrabban (átlagosan 41%) szociális készségekre fókuszáló prevenciós tevékenységet említették, amelynek célja a másokkal való interakció és kommunikáció javítása (pl. érzések kifejezése, empátia és társas nyomás kezelése). Finnországban volt a legmagasabb a részvételi arány (64%), míg Svédországban a legalacsonyabb (25%).

A diákok hasonló arányban (40%) számoltak be arról, hogy részt vettek médiatudatosságot fejlesztő programban, amely a reklámokban és médiatartalmakban rejlő manipulatív üzenetek felismerésére és hatékony kezelésére fókuszál. Ilyen jellegű foglalkozások Finnországban (60%) és Dániában (59%) voltak a leginkább, Koszovóban (20%) pedig a legkevésbé elterjedtek.

A legkevésbé elterjedt a személyes készségek fejlesztésére fókuszáló prevenciós foglalkozás, amely olyan stratégiákat ismertet meg a diákokkal, amelyek segítségével egészséges módon tudnak megbirkózni a kihívást jelentő élethelyzetekkel. Ilyen programban ESPAD-diákok valamivel több mint harmada (36%) vett részt. A részvételi arány Litvániában (56%) és Máltán (55%) volt a legmagasabb, a Feröer szigeteken (23%) és Svédországban (24%) pedig a legalacsonyabb.

Összességében jelentősebb nemi különbség figyelhető meg: a lányok 60%-a, a fiúk 51%-a vett részt ilyen jellegű prevenciós tevékenységben. Ez a mintázat minden prevenciós típus esetében érvényes.

Míg a tudatosságot fokozó/tájékoztató prevenciós programok inkább Kelet-Európában elterjedtebbek, addig a készségeken alapuló prevenciós programok, amelyek tudatosságot fokozó/tájékoztató prevencióhoz képest nagyobb hatékonysági potenciállal bírnak, inkább Nyugat- és Dél-Európában jellemzőek.

Résztvevő országok

A következő országok vettek részt az ESPAD-adatfelvétel 2024. évi kiadványában:
Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Feröer szigetek, Finnország, Franciaország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Koszovó (¹), Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerbia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

Forrás

Ezen az oldalon található adatvizualizációk létrehozásához használt adatok az alábbiakban, valamint az adatkatalógusban találhatók. Ezek az adatok a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) liszensz hatálya alá tartoznak. Megjegyzés: a forrásmegjelöléshez kérjük, használja a "European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs (ESPAD)” (Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról) címet.

ESPAD háttere

Az Európai Iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) a világ legnagyobb, serdülőkori szerhasználattal foglalkozó, több országot átívelő nemzetközi kutatási projektje, amely több mint 40 európai ország független kutatócsoport együttműködésének az eredménye. A kutatás átfogó célja, hogy a lehető legtöbb európai országban időről időre összehasonlítható adatokat gyűjtsön a 15–16 éves diákok szerhasználatáról. Az EUDA kulcsfontosságú partner az ESPAD projektben.

További információ a ESPAD weboldalon található.

A kiadványról

Ajánlott hivatkozás: ESPAD Csoport (2025): Az Európai Iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) 2024. évi adatfelvétel főbb megállapításai, Európai Unió Kábítószer-ügynöksége, Lisszabon, https://www.euda.europa.eu/publications/data-factsheets/espad-2024-key-findings_en

Azonosítók

HTML: TD-01-25-003-HU-Q
ISBN: 978-92-9408-039-4
DOI: 10.2810/5746644

(¹) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, és összhangban áll az 1244/1999. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Kapcsolódó források

• Az ESPAD-EUDA együttműködésre vonatkozó információs oldal és kivonatok
• Az ESPAD weboldala [külső weboldal]
• ESPAD adatportál [külső weboldal]