Heroin és más opioidok – a jelenlegi helyzet Európában (2025. évi európai kábítószer-jelentés)
Európában továbbra is a heroin a leggyakrabban használt tiltott opioid, és továbbra is ez a kábítószer felelős a tiltott kábítószerek fogyasztásának tulajdonítható egészségterhelés jelentős részéért. Az európai opioidprobléma azonban még mindig olyan irányokban fejlődik, amelyek valószínűleg jelentős kihatással lesznek az e területen felmerülő problémák kezelési módjára. Ezen az oldalon megtalálható a heroinnal és más opioidokkal kapcsolatos európai kábítószerhelyzet legfrissebb elemzése, amely kiterjed a használat előfordulási gyakoriságára, a kezelési igényekre, a lefoglalásokra, az árra és a tisztaságra, a káros hatásokra stb.
Ez az oldal az EUDA európai kábítószerhelyzetre vonatkozó éves áttekintésének, a 2025. évi európai kábítószer-jelentésnek a része.
Utolsó frissítés: 2025. június 5.
Még mindig az európai heroin- és opioidpiac irányítja az ártalomcsökkentés és a kezelés kihívásait
Európában továbbra is a heroin a leggyakrabban használt tiltott opioid, és ez a kábítószer felelős a tiltott kábítószerek fogyasztásának tulajdonítható egészségterhelés jelentős részéért. Európában az opioidjelenség azonban továbbra is olyan irányban alakul, amely valószínűleg jelentős kihatással lesz az e területen felmerülő problémák kezelési módjára.
A drogterápia megkezdésére vonatkozó adatokból és más mutatókból az derül ki, hogy az európai heroinhasználók kohorsza összességében öregszik. 2013 és 2023 között nőtt a heroinhasználat miatt speciális drogterápiát kezdő összes kliens és az első alkalommal kezelést kezdő kliensek átlagéletkora, valamint az idősebb kliensek aránya (lásd: 6.1. ábra és 6.2. ábra). A segítséget kérő személyek jellemzőinek változása egyre inkább azt jelenti, hogy a szolgálatok napjainkban az egészségügyi és szociális támogatási igények összetettebb körét kezelik. A kábítószerekkel összefüggő problémákra való közvetlen reagálás mellett idetartozik az életkorral összefüggő betegségek megelőzése vagy kezelése, továbbá ehhez kapcsolódó követelményként hatékony, többszereplős partnerségek, valamint beutalási útvonalak létrehozása az általános egészségügyi és szociális támogató szolgálatokkal együtt.
Bár a heroin továbbra is szerepet játszik számos, opioidokhoz köthető halálesetben (lásd: Kábítószer okozta halálesetek – a jelenlegi helyzet Európában), más opioidok jelentősége is megnőtt. Ezen túlmenően, bár az Euro-DEN hálózat sentinel kórházainál 2023-ban továbbra is a heroin volt az akut kábítószer-toxicitási betegmegjelenéseknél leggyakrabban jelentett opioid, egyes városokban más opioidok, köztük opioid-agonista gyógyszerek, fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy nagy hatáserősségű, új szintetikus opioidokat a heroinnál gyakrabban neveztek meg a betegmegjelenések okaként. Bár ez az adatkészlet országos szinten nem reprezentatív, betekintést ad abba, hogy helyi szinten miként változhatnak az opioidproblémák. Ezeket az adatokat fenntartással kell értelmezni, mivel úgy tűnik, hogy az e területen bekövetkezett változások egy része a heroin iránti kereslet csökkentésére, a kábítószer-használat megkezdésétől való elriasztásra, valamint a megfelelő és hatékony kezelési válaszok biztosítására irányuló hosszú távú szakpolitikák pozitív hatását tükrözi. Ennek ellenére jelenleg nagyobb figyelmet lehetne fordítani azokra az intézkedésekre, amelyek csökkentik annak kockázatát, hogy a terápiás felhasználásra szánt opioidokat esetleg az illegális piacra térítik el. Ezzel kapcsolatban fontos figyelni arra, hogy e célkitűzés megvalósítása nem jelenthet további akadályokat az opioid-agonista kezelés előtt, amelynek lefedettsége sok országban továbbra sem megfelelő.
A heroin beviteli módjában is változások figyelhetők meg. A kezelést nyújtó szolgálatoknál regisztrált betegmegjelenések esetében az első alkalommal, illetve a korábban kezelt heroinhasználók körében egyaránt csökkent az injektálás az elmúlt évtized folyamán. A legfrissebb adatok azonban a csökkenő tendencia lassulására utalnak (lásd: 6.3. ábra és Injektáló kábítószer-használat Európában – a jelenlegi helyzet). Az injektálásról más beviteli módokra – elsősorban a szívásra/belélegzésre – történő áttérés különböző tényezők hatását tükrözheti, többek között az ártalomcsökkentési és prevenciós törekvések hatását és a kábítószerek hozzáférhetőségében bekövetkezett változásokat, amelyek befolyásolhatják a használati mintázatokat. A heroinnal összefüggő problémák miatt kezelést kezdő új klienseknek jelenleg mindössze 20%-a említi fő beviteli módként az injektálást. Ez azért fontos, mert az injektáló kábítószer-használathoz különösen negatív egészségügyi következmények társulnak. Ahogyan e jelentés más része is taglalja, kevésbé pozitív fejlemény az, hogy összességében úgy tűnik, hogy a kábítószert injektáló személyek egyre többféle anyagot injektálnak, és különösen stimulánsokról számolnak be gyakrabban, amelyeket jellemzően gyakrabban injektálnak, mint opioidokat. Aggodalomra ad okot továbbá a steril fecskendők rendelkezésre állásának egyes uniós tagállamokban megfigyelt alacsony és egyes esetekben csökkenő szintje (lásd még: Injektáló kábítószer-használat Európában – a jelenlegi helyzet).
Amellett, hogy az európai kábítószerpiacon az opioidok és más anyagok változatosabb köre van jelen, az elsősorban opioidokat használó személyek általi polidroghasználat továbbra is kulcsfontosságú egészségügyi problémát jelent, mivel növeli a különböző kockázatokat. Még fontosabb, hogy több mutatóból származó adatok arra utalnak, hogy a heroint és más opioidokat gyakran más anyagokkal, többek között alkohollal, benzodiazepinekkel vagy stimulánsokkal, például kokainnal, crack kokainnal és amfetaminokkal keverve használják. Az opioidokat és más légzőszervi depresszánsokat alkalmazó polidroghasználat növeli a halálos kimenetelű túladagolás kockázatát, emellett a bevált és az élvonalbeli forrásokból származó adatok egyaránt utalnak arra, hogy több anyag egyidejű használata hogyan jellemzi a helyi kábítószer-fogyasztási mintázatokat. 2023-ban az Európában kábítószer-használat miatt speciális drogterápiát kezdő kliensek közül ötből hárman, akik valamilyen opioidot jelöltek meg a számukra fő problémát okozó kábítószerként, valamilyen másodlagos anyagról is beszámoltak. Helyi szinten a Drogfogyasztói Szobák Európai Hálózatában 2023-ban 9 uniós tagállamban 13 drogfogyasztói szoba által jelentett sürgősségi esetek több mint egyharmada kapcsolódott a polidroghasználathoz. Az ESCAPE (a European Syringe Collection and Analysis Project Enterprise) adataiból az derül ki, hogy a polidroghasználat mintázatai országonként és opioidonként eltérőek. Míg a heroint gyakran kimutatták fecskendőkben más kábítószerekkel vagy adalékanyagokkal együtt, Vilniusban (Litvánia) és Tallinnban (Észtország) gyakran csak új szintetikus opioidok voltak a fecskendőkben kimutatott egyedüli aktív vegyületek. Szalonikiben (Görögország) és Prágában (Csehország) gyakran találtak buprenorfint önmagában vagy naloxonnal együtt, ami valószínűleg a gyógyszerkészítmények összetételét tükrözi.
Az előállítás és a csempészet változásai átalakíthatják az európai heroinpiacot
Az ópiumcélú máktermesztésre vonatkozóan a tálibok által 2022 áprilisában bevezetett tilalom jelentős mértékben csökkentette az ópium és a heroin előállítását Afganisztánban, amely a kábítószer fő forrásországának számít Európa szempontjából: az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) 2023-as becslése szerint az ópiumtermesztés a 2022. évi 232 000 hektárhoz képest 95%-kal, 10 800 hektárra szorult vissza. Az UNODC legfrissebb adatai arra utalnak, hogy a máktermesztés 2024-ben is nagyon alacsony szinten maradt, 12 800 hektáron folytatódott. Ha az afganisztáni ópium- és heroin-előállítás tartósan csökken, az valószínűleg hatással lesz a heroin európai elérhetőségére, bár nehéz megjósolni, hogy ez mikor következhet be, illetve hogyan fog jelentkezni a különböző uniós tagállamokban. A tiltott heroin Afganisztánból Európába csempészését különböző tényezők befolyásolják, amelyek közül néhányat kevéssé ismerünk: ilyen például Afganisztán vidéki mezőgazdasági termelőinek és földtulajdonosainak társadalmi-gazdasági helyzete, valamint a nehezen felbecsülhető ópium- és heroinkészletek valószínű jelenléte vagy a csempészútvonalak eltolódása. Az afganisztáni gazdasági és humanitárius válságok miatt a tálibokra belső nyomás nehezedhet a tilalom visszavonása érdekében, mivel az ópiumtermesztés korábban fontos jövedelemforrás volt. Ezek a fejlemények együttesen alátámasztják, hogy javítani kell az afganisztáni kábítószerhelyzet monitorozását. Az EUDA új projektet indított ezen a területen azzal a céllal, hogy javítsa a felkészültséget, és stratégiai rálátást biztosítson az uniós szakpolitikai döntéshozók számára.
Európán belül számos mutató utal arra, hogy a heroin piaca az elmúlt 10 évben szűkült. A lefoglalt mennyiségek jelentős ingadozásai ellenére az árak és a tisztaság, valamint a lefoglalások számának hosszú távú tendenciái arra utalnak, hogy az említett időszakban a kínálat növekedhetett a kereslethez képest (lásd alább: A heroin és más opioidok piacára vonatkozó adatok). Ez azonban változhat, amint azt a fő csempészútvonal mentén található kulcsfontosságú országokból, Törökországból és Bulgáriából származó legfrissebb lefoglalási adatok is jelzik, valamint esetlegesen a heroin tisztaságának 2023. évi jelentős csökkenése is jelezheti. Bár az adatok az európai heroinpiaci dinamikában jelenleg végbemenő változásokra utalhatnak, további nyomon követésre van szükség annak megállapítása érdekében, hogy a legújabb fejlemények az afganisztáni ellátási zavarok vagy más geopolitikai tényezők közvetlen következményei-e, valamint hogy ezek hogyan alakíthatják és befolyásolhatják a heroin hozzáférhetőségét.
Az ellátási korlátozásokon túl a piaci reziliencia és az alkalmazkodás továbbra is kulcsfontosságú szempont az európai heroinpiac változásaira utaló jelek jobb megértéséhez. A jelentések szerint az afganisztáni ópiumkészletek például hozzájárulhattak a tilalom azonnali hatásának enyhítéséhez (Understanding the impact of the Taliban drug ban (A tálib drogtilalom hatásának megértése). Ezzel összefüggésben az európai heroinpiac magas értéke rövid és középtávon némileg rezilienssé teheti az európai ellátást, míg más, kevésbé jövedelmező piacok esetében a hozzáférhetőség csökkenése rövidebb időn belül bekövetkezhet. Ráadásul a csempészhálózatok rendkívül alkalmazkodóképesek, emellett Oroszország Ukrajna elleni teljes katonai inváziója és a közel-keleti konfliktusok, különösen a közelmúltbeli szíriai fejlemények következtében megváltoztathatják útvonalaikat. Európa külső és belső határai mentén a csempészhálózatok továbbra is többféle elkövetési módot alkalmaznak a heroin uniós országokba viteléhez. Ezek közé tartozik a nagyobb szállítmányok elrejtése berendezésekben és gépekben, ahogyan az egy közelmúltbeli bulgáriai lefoglalás során látható volt, valamint a kisrepülőgépek használata és a regionális és kisebb repülőterek megcélzása a nagykereskedelmi rakományok Európai Unión belüli mozgatásához, ahogyan az egy közelmúltbeli írországi lefoglalás során megfigyelhető volt (lásd: 6.4. ábra, 6.5. ábra és Kábítószer-kínálat, -előállítás és -prekurzorok – a jelenlegi helyzet Európában).
Megjegyzés: A Garda Nemzeti Kábítószer- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal, valamint az adóhatóság vámügyi szolgálata által lefoglalt kábítószerek.
Megjegyzés: A bulgáriai nemzeti vámhivatal által lefoglalt kábítószerek.
Az Afganisztánból származó heroinellátás lehetséges tartós csökkenésével szembesülve a kábítószer-csempészetben részt vevő bűnözői hálózatok alternatív forrásokat kereshetnek. Tekintettel azonban a jelenlegi tilalom előtt Afganisztánban előállított és onnan csempészett ópium és heroin mennyiségére, nehéz lenne az Afganisztánból származó heroint teljes mértékben más előállító országokból, például Mianmarból származó szállítmányokkal helyettesíteni. Bár nem új fejleményről van szó, érdemes megjegyezni, hogy 2024-ben és 2025 elején különböző alkalmakkor összesen 60 kilogrammnyi, feltehetően Mianmarban vagy annak közelében előállított fehér heroint foglaltak le a Thaiföldről uniós tagállamokba tartó kereskedelmi légi járatok utasaitól. Ez arra utalhat, hogy egyes csempészhálózatok alternatív heroinforrásokat keresnek, hogy felkészüljenek a jövőben várható afganisztáni hiányra. Ez egy olyan időszakban történik, amikor az Európai Unió és Délkelet-Ázsia közötti kereskedelem várhatóan bővülni fog.
Az új szintetikus opioidok kínálatának és felhasználásának lehetséges növekedésével kapcsolatban felmerülő egészségügyi aggályok
Az új szintetikus opioidok jelenleg összességében viszonylag kis szerepet játszanak az európai kábítószerpiacon, de egyes országokban számottevő problémát jelentenek, és vannak arra utaló jelek, hogy a jövőben nagyobb szerepük lehet az európai kábítószer-problémákban. A szintetikus opioidokat, például a heroinnál jellemzően jóval nagyobb hatáserősségű fentanilt és származékait, köztük a karfentanilt, már évek óta jelentik az európai uniós korai jelzőrendszernek. A közelmúltban Európában megjelent a szintetikus opioidok új osztálya, a nitazének: ezek némelyike lényegesen nagyobb hatáserősségű, mint a fentanil. A nitazének jelenlétét 2019 óta legalább 21 uniós tagállam kábítószerpiacáról jelezték az európai uniós korai jelzőrendszernek (lásd: Új pszichoaktív anyagok – a jelenlegi helyzet Európában). A nitazének lefoglalt mennyisége Európában gyorsan növekedett, és a por formájában kimutatott mennyiség 2023-ban a háromszorosára, 10 kilogrammra emelkedett. Jelentősen megnőtt a nitazéntartalmú hamisított gyógyszerek elérhetősége is, és 2024-ben legalább 12 ország jelentett egyre több lefoglalt tablettát az európai uniós korai jelzőrendszer felé. Ezek a termékek jellemzően vényköteles, legális gyógyszereket utánoznak, különösen az oxikodont és kisebb mértékben a benzodiazepineket, például a diazepámot és az alprazolámot. Bár ezeket általában a magas kockázatnak kitett opioidhasználók szedik, aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az opioidtoleranciával nem rendelkező szélesebb népességcsoportokhoz, többek között fiatalokhoz is eljuthatnak. 2023-ban az új pszichoaktív anyagok európai uniós korai jelzőrendszere új szintetikus opioidokat mutatott ki legalább 20 uniós tagállamban, Norvégiában és Törökországban. Ugyanebben az évben 8 ország számolt be nitazéntartalmú opioidokkal összefüggő ártalmakról, többek között nem halálos és halálos kimenetelű mérgezésekről, valamint járványkitörésekről. Arról is érkeztek jelentések, hogy nitazéntartalmú opioidokat heroinként értékesítettek megtévesztő módon Írországban és Franciaországban, 2024-ben pedig benzodiazepinként Írországban, amelyek összefüggésben voltak a közösségen belüli és a börtönben tartózkodó kábítószer-használó személyek kiszolgáltatott csoportjai körében bekövetkezett mérgezésekkel.
Néhány balti ország kivételével azonban ezek az új szintetikus opioidok jelenleg nem foglalnak el kiemelkedő helyet az uniós szinten rendelkezésre álló szokásos adatokban. Mindazonáltal az ezen a területen zajló fejlemények aggasztóak, mivel ezek az anyagok a jövőben negatív hatással lehetnek az európai közegészségre. Egyes északi és balti országok – köztük Észtország és Lettország – 2022-ben és 2023-ban arról számoltak be, hogy nőtt a szintetikus opioidok elérhetősége és a kapcsolódó ártalmak bekövetkezése, beleértve a kábítószerekkel összefüggő haláleseteket is. 2023-ban Franciaországban, 2024-ben Németországban, 2023/2024-ben pedig Svédországban és Norvégiában a nitazénekhez köthető csoportos vagy nagyszámú halálesetről és akut toxicitási esetről számoltak be. Nagy hatáserősségük és újdonságuk miatt aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nitazéntartalmú opioidok nem feltétlenül mutathatók ki rutinszerűen a post-mortem toxikológiához általánosan alkalmazott eljárásokkal. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a jelentett halálesetek száma alulbecsült lehet.
A felkészültség fokozása továbbra is kritikus jelentőségű abból a szempontból, hogy Európa gyorsan tudjon reagálni a nagy hatáserősségű szintetikus opioidokkal összefüggő, mérgezéses esetsorozatokra. Az EUDA egészségügyi és biztonsági fenyegetettség értékelésére szolgáló rendszere jelenleg fejlesztés alatt áll, az első kísérleti értékelésére 2024 végén került sor, középpontban a nitazének és a karfentanil előfordulásával a Balti-térségben. Az értékelés a főbb megállapítások között megjegyezte, hogy a nitazének egyre inkább az észtországi és lettországi kábítószerpiac meghatározó tényezőjévé váltak, míg Litvániában továbbra is a karfentanil volt domináns. Úgy tűnik, hogy ezek az anyagok a fentanil és a heroin visszaszorulása után keletkezett űrt töltik be, ami rávilágít a helyi kábítószerpiacok alkalmazkodóképességére. Észtország azon kevés uniós tagállam egyike, amelynek opioidpiaca a heroin hozzáférhetőségének 2001 – azaz az ópiumtermesztésre vonatkozó korábbi tálib tilalom törvénybe iktatása – körüli csökkenését követően hosszú távú változáson ment keresztül. A tilalom azonban végül elévült, aminek eredményeként a jelentős heroinpiacokkal rendelkező uniós tagállamok többségében újra megjelent a heroin.
Felmerült az a spekuláció, hogy az afganisztáni ópiumtermesztés tálibok általi betiltása következtében Európában csökkenne a heroin hozzáférhetősége, ami megteremthetné a feltételeket a szintetikus opioidok nagyobb arányú hozzáférhetőségéhez és használatához. Tekintettel ennek lehetséges negatív következményeire, Európának javítania kell felkészültségén az ilyen piaci elmozdulás miatti esetleges ártalomcsökkentés és egyéb kihívások tekintetében.
Ezen a területen aggodalomra ad okot a heroin új szintetikus opioidokkal való hamisítása, az új szintetikus opioidok megtévesztő értékesítése, valamint a heroin új szintetikus opioidokkal való helyettesítése. Az ilyen fejlemények növelhetik a túladagolás és a kábítószer okozta halálesetek kockázatát az opioidfogyasztók körében. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy Észak-Amerikában az elmúlt években drámai mértékben megnőtt az opioidokkal összefüggő mortalitás, amelynek hátterében nagy hatáserősségű szintetikus opioidok, elsősorban fentanilszármazékok álltak. A heroinpiacot érő sokkhatásokra korábbi példái alapján azonban az is lehetséges, hogy a kokainhoz és a szintetikus katinonokhoz hasonló stimulánsok is potenciálisan felhasználhatók a heroint helyettesítő anyagokként.
Bár a heroin hozzáférhetőségének csökkenése valószínűleg a polidroghasználat és az anyagok közötti váltás mértékének növekedésével jár, e forgatókönyv megelőzésének egyik legfontosabb eszköze az opioid-agonista kezeléshez és a kapcsolódó támogatáshoz, valamint a tű- és fecskendőcsere-programokhoz való gyors hozzáférés kiterjesztése lenne. Továbbra is fontos a naloxonhoz való megfelelő hozzáférés javítása a túladagolások visszafordítása és a kábítószer-használattal összefüggő halálesetek megelőzése érdekében. A helyi kábítószerpiacokon kiskereskedelmi forgalomban elérhető kábítószerek nyomon követése továbbra is fontos az értékesítésre szánt anyagokban bekövetkezett változások és a veszélyes kábítószertételek jelenlétének gyors azonosítása érdekében. Az európai uniós korai jelzőrendszer a továbbiakban is kulcsszerepet fog játszani e tekintetben, csakúgy, mint az EUDA új kábítószerügyi riasztási rendszere és fenyegetettség-értékelési rendszere.
Az új szintetikus opioidok, például a nitazének nagy része vélhetően Kínából származik, és onnan csempészik Európába. Ugyanakkor ismert tény, hogy Európában korlátozott mértékben előállítanak szintetikus opioidokat, és nem elképzelhetetlen, hogy a tiltott szintetikus kábítószerek meglévő előállítási kapacitását esetleg igénybe lehet venni szintetikus opioidok előállításához, ha a piaci feltételek kedvezővé válnának.
Az Európai Unióban a heroinellátás dinamikájába való részletesebb betekintésért lásd az EUDA és az Europol Az uniós kábítószerpiac: Heroin és más opioidok – Részletes elemzés című, 2024. évi kiadványát; lásd még az EUDA Opioidok: egészségügyi és szociális válaszlépések című dokumentumát.
Főbb adatok és tendenciák
Az opioidhasználat prevalenciája
- Becslések szerint 2023-ban az EU felnőtt népességének 0,3%-a, azaz körülbelül 860 000 fő használt opioidokat (a 2022-eshez képest stabil adat).
A heroin és más opioidok használata miatti kezelés megkezdése
- 2023-ban Európában 72 000 kliens, azaz a speciális drogterápiát kezdő összes személy 25%-a nevezte meg az opioidhasználatot a speciális drogterápia megkezdésének fő okaként. Abból a 19 000, első alkalommal kezelést kezdő személyből, akik valamilyen opioidot említettek a számukra fő problémát okozó kábítószerként, 12 000 fő esetében (61%) a heroin volt az elsődleges kábítószer. További 3000, első alkalommal kezelést kezdő opioidhasználó kliens nem nevezte meg az elsődleges kábítószerét.
- Az opioidokkal összefüggő problémák miatt kezelést kezdők többsége férfi, ők 2023-ban a fő problémát okozó kábítószerként opioidok miatt kezelést kezdő összes kliens 80%-át tették ki. Ez az arány viszonylag stabil volt, 2018 és 2023 között kevés ingadozással.
- A Covid19-világjárvány idején bekövetkezett szolgáltatási zavarok miatt a 2020–2022 közötti időszakra vonatkozó kezelési adatokat fenntartással kell értelmezni. Az adatok mindazonáltal arra utalnak, hogy folytatódott a heroinhasználat miatt kezelést kezdő személyek számának hosszú távú csökkenő tendenciája (6.6. ábra).
- A legfrissebb európai adatokból az derül ki, hogy az első heroinhasználat (átlagosan 23 éves korban) és a heroinnal összefüggő problémák miatti első kezelés (átlagosan 38 éves korban) között 15 év (a nők esetében 13 év, a férfiak esetében 16 év) telik el. 2018 és 2023 között ez az időszak a nők esetében 5 évvel, a férfiak esetében pedig 6 évvel nőtt.
- 26 uniós tagállam országos adatai alapján 2023-ban körülbelül 511 000 kliens részesült opioid-agonista kezelésben (2022-ben 510 000).
Az opioidhasználattal összefüggő ártalmak
- 2023-ban az opioidok, többek között a heroin és annak metabolitjai, gyakran más anyagokkal kombinálva 10 esetből 7-ben voltak jelen azoknál a halálos kimenetelű túladagolásoknál, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak toxikológiai információk (lásd: Kábítószer okozta halálesetek – a jelenlegi helyzet Európában). Arra azonban figyelni kell, hogy az adatok csak 19 uniós tagállamra vonatkozóan állnak rendelkezésre.
- Az Euro-DEN Plus hálózat európai uniós és norvégiai kórházaiban 2023-ban továbbra is a heroin volt a harmadik leggyakrabban jelentett kábítószer az akut kábítószer-toxicitás miatti betegmegjelenéseknél; az összes bejelentett eset 13%-ánál volt jelen. Az Európai Unió és Norvégia területén a hálózatban részt vevő 22 kórház közül 18-ban találtak heroint 2023-ban (6.7. ábra).
- Az írországi Drogheda kórházában és két oslói (Norvégia) kórházban a kábítószerrel összefüggő betegmegjelenések több mint egyötödében jelentettek heroint. A heroinhasználattal összefüggő betegmegjelenések többsége a 25–45 év közötti férfiakat érintette: 2023-ban 18 kórház közül 7 kórházban egyetlen eset sem érintett 25 évesnél fiatalabbakat. A kórházak felében a nők a heroinnal összefüggő betegmegjelenéseknek kevesebb mint 7%-át tették ki. Kórháztól függően a heroinnal együtt leggyakrabban jelentett kábítószerek közé a benzodiazepin, a kokain és az amfetamin tartozott.
A heroin és más opioidok piacára vonatkozó adatok
- A heroinlefoglalások számának 2021. évi növekedését (9,5 tonnára) követően az uniós tagállamok által lefoglalt mennyiség 2022-ben 16%-kal, 8,0 tonnára csökkent, 2023-ban pedig további 33%-kal, 5,4 tonnára esett vissza. Az uniós tagállamok 2023-ban összesen 17 000 heroinlefoglalásról számoltak be (2022-ben 21 500 lefoglalás volt). A legnagyobb mennyiségről Belgium (2,9 tonna), Franciaország (1,1 tonna), Spanyolország (322 kilogramm) és Olaszország (260 kilogramm) tett jelentést. Törökország 2023-ban 3,3 tonna heroint foglalt le, 58%-kal kevesebbet, mint 2022-ben (8 tonna).
- A barna heroin átlagos tisztasága kiskereskedelmi szinten 2023-ban 5% és 40% között mozgott, de az országok fele 13% és 21% közötti átlagos tisztaságról számolt be. Az indexált tendenciák azt mutatják, hogy a barna heroin átlagára 2013 és 2023 között 25%-kal csökkent. A kábítószer tisztasága ebben az időszakban ingadozott, és 2023-ban jelentősen visszaesett (6.8. ábra).
- 2023-ban 20 országból 927 új szintetikus opioid lefoglalását jelentették be (összesen 22 kilogramm mennyiségben) az európai uniós korai jelzőrendszerbe, ami a 2022-ben lefoglalt 17 kilogrammhoz képest növekedést jelent. A 2023-ban lefoglalt nitazének mennyisége konkrétan háromszorosára, 3 kilogrammról 10 kilogrammra emelkedett. Az új opioidokat tekintve a 2023-ban bejelentett 927 lefoglalás 24%-a karfentanilt, 24%-a protonitazént, 23%-a metonitazént és 20%-a tramadolt tartalmazott. A lefoglalt 22,0 kg anyag 32%-át (7,0 kilogramm) karfentanil, 29%-át protonitazén (6,4 kilogramm), 22%-át pedig tramadol (4,8 kilogramm) tette ki. A legtöbb bejelentett lefoglalásra Észak-Európában került sor: Észtország, Lettország és Litvánia jelentette be a lefoglalások 77%-át és a lefoglalt mennyiség 76%-át (16,7 kilogramm).
- 2023-ban mintegy 22 000, heroinhasználattal vagy -birtoklással kapcsolatos bűncselekményről számoltak be.
- Az Európai Unióban 2023-ban tizennégy heroin-előállító helyszínt számoltak fel (10-et Hollandiában, 3-at Görögországban és 1-et Franciaországban). Úgy tűnt, hogy valamennyi helyszín – valószínűleg uniós és nem uniós országokban, különösen az Egyesült Királyságban történő értékesítésre szánt – herointömbök keverésére és csomagolására szolgáló helyszínként működött. Ezeken kívül Csehország 2 meg nem nevezett opioid-előállító helyszín felszámolását jelentette be.
Forrásadatok
Az ezen az oldalon található infografikák és diagramok létrehozásához használt adatok alább találhatók.
A 2025. évi európai kábítószer-jelentés teljes forrásadatkészlete, beleértve a metaadatokat és a módszertani megjegyzéseket is, adatkatalógusunkban érhető el.
Ezek közül az ezen az oldalon szereplő infografikák, diagramok és hasonló elemek létrehozásához használt adatok alább találhatók.
