Kábítószer okozta halálesetek – a jelenlegi helyzet Európában (2025. évi európai kábítószer-jelentés)

A kábítószer-használatnak tulajdonítható mortalitás becslése elengedhetetlen a kábítószer-használat közegészségügyi hatásának, valamint esetleges időbeli változásának megértéséhez. Ezen az oldalon megtalálható a kábítószer okozta európai halálesetek legfrissebb elemzése, beleértve a túladagolásos halálesetekre, az érintett anyagokra stb. vonatkozó kulcsfontosságú adatokat. 

Ez az oldal az EUDA európai kábítószerhelyzetre vonatkozó éves áttekintésének, a 2025. évi európai kábítószer-jelentésnek a része.

Table of contents/Search

Table of contents/Search

Search within the book

Operator

Any match

Exact term match only

Select any filter and click on Search to see results

Close

Utolsó frissítés: 2025. június 5.

A kábítószerrel összefüggő mortalitásra adott válaszlépések javításához jobban meg kell ismerni a tendenciákat befolyásoló tényezőket.

A kábítószer-használatnak tulajdonítható mortalitás becslése elengedhetetlen a kábítószer-használat közegészségügyi hatásának, valamint esetleges időbeli változásának megértéséhez. Az e területen érvényesülő tendenciákat befolyásoló tényezők megértése valószínűleg szintén kulcsfontosságú lesz a hatékony válaszlépések kialakításához. Az elmúlt évtizedben tapasztalt javulás ellenére a jelenleg rendelkezésünkre álló információk azonban még mindig rendkívül korlátozottak, ami a szakpolitikák és a válaszlépések kidolgozását egyaránt akadályozza.

A kábítószer okozta halálesetek kifejezés olyan mutatóhoz használatos, amely közvetlenül a kábítószer-fogyasztásnak tulajdonítható haláleseteket hivatott megragadni – ezeket néha túladagolásos haláleseteknek is nevezik. Megjegyzendő, hogy a kábítószer okozta halálesetekre vonatkozó becslések a kábítószer-használattal összefüggő teljes mortalitási rátának csak egy részét fedik le, mivel ez a mérőszám nem terjed ki az olyan, gépjárműbalesetből vagy egyéb balesetből, erőszakból, kábítószer-mérgezéstől eltérő módon elkövetett öngyilkosságból vagy krónikus betegségekből eredő mortalitásra, amely esetekben a kábítószer-használatnak szerepe lehetett. Ezért kohorszvizsgálatok és egyéb megközelítések révén kell bővítenünk ismereteinket a kábítószerrel összefüggő mortalitás ezen egyéb, fontos területein.

E korlátok ellenére a kábítószer okozta halálesetek értékelése még mindig az egyik legfontosabb mérőszám a tiltott kábítószerek használata által okozott ártalmak megismeréséhez, de az értelmezése módszertani, illetve az adatok hozzáférhetőségével és minőségével kapcsolatos problémák miatt kihívást is jelent. Ez különösen igaz a kábítószer okozta halálesetek közelmúltbeli tendenciáinak értelmezésekor, amikor a legutóbbi adatszolgáltatási évre (2023) vonatkozó adatok az e mutató által lefedett 29 ország közül csak 21 esetében állnak rendelkezésre, és ezért az átfogó uniós becsléshez ki kell számítani a becsült értékeket. Tekintettel arra, hogy milyen gyorsan jelenhetnek meg új kábítószer-fenyegetések, az adatok időszerűségének és teljességének javítása ezen a területen fontos prioritás a jövőre nézve.

Megjegyzendő az is, hogy módszertani okokból az azonosított, kábítószer okozta halálesetek száma valószínűleg minimális becsléseknek felel meg; az adatszolgáltatási kapacitás országonként eltérő, ami azt jelenti, hogy az országok közötti összehasonlításokat óvatosan kell végezni. Ezen túlmenően egyes országokban jelenleg nem állnak rendelkezésre részletes toxikológiai információk, ami azt jelenti, hogy korlátozottan tudunk átfogó képet kapni arról, hogy a különböző kábítószerek milyen szerepet játszanak a kábítószer okozta halálesetek arányainak alakításában. A részletes toxikológiai információk hiánya a különböző kábítószerek kombinált alkalmazás esetén betöltött szerepének megismerését is akadályozhatja. Mivel a halálos kimenetelű túladagolások többségében egynél több szer használata játszik szerepet, és mivel a drogfogyasztási mintázatok egyre összetettebbé válnak, egyre nagyobb szükség van annak jobb megértésére is, hogy a polidroghasználati mintázatok változásai hogyan befolyásolják a mortalitást. Az EUDA létrehozása megerősítette a fenyegetettség gyors értékelésére, a korai előrejelzésre és a riasztások kiadására szolgáló kapacitást, valamint a területre vonatkozó rutinszerű adatszolgáltatási kapacitás javítását célzó támogató intézkedéseket. Fontos, hogy az EUDA egy igazságügyi szakértői és toxikológiai laboratóriumokból álló hálózatot koordinál majd, ezáltal növelni fogja kapacitását annak monitorozására, hogy a különböző kábítószerek és kábítószer-kombinációk miként befolyásolják a mortalitási tendenciákat.

A polidroghasználati mintázatok a kábítószer okozta halálesetek többségével összefüggnek

A kábítószer okozta halálesetek 2023-ra vonatkozóan bejelentett száma egyes uniós tagállamokban kismértékben emelkedett, másokban visszaesett. A 2023. évi közel 7500, kábítószer okozta halálesetre vonatkozó előzetes átfogó becslés a 2022. évi felülvizsgált számadatokhoz képest kismértékű növekedést mutat, ez a számadat azonban óvatosan értelmezendő, mivel számos, nagy népességű országnak még adatokat kell szolgáltatnia, ezért az ideiglenes összesítés kiszámításához becsült értékeket használtak. A kábítószer okozta halálesetek számának legnagyobb mértékű növekedéséről 2023-ban Németország, Lettország, Finnország, Norvégia és Törökország számolt be.

A rendelkezésre álló információk rámutatnak, hogy az opioidok – általában más anyagokkal kombinálva – továbbra is a kábítószer okozta halálesetekkel leggyakrabban összefüggésbe hozható anyagok csoportját alkotják. Az opioidokkal összefüggésbe hozható halálesetek tendenciái összességében stabilnak tűnnek, de az idősebb korcsoportokban növekszik a halálesetek aránya. Becslések szerint a heroin 2023-ban valamivel kevesebb, nagyjából 1200 halálesetet okozott az Európai Unióban (2022-ben 1300-at). Ez a minimális becslés azon 18 uniós tagállam adatain alapul, ahol mindkét évről rendelkezésre állnak az adatok. Egyes nyugat-európai országokban továbbra is általában a heroint nevezték meg az opioidokhoz köthető halálesetekben leggyakrabban érintett kábítószerként. A rendelkezésre álló adatok azonban arra utalnak, hogy a túladagolásos halálesetek többségében a heroin jelenleg csak néhány országban van jelen, miközben más opioidok és egyéb kábítószerek jelentős szerephez jutottak. Egyes országokban a túladagolásos halálesetek jelentős részével a herointól eltérő opioidok, többek között a metadon és kisebb mértékben a buprenorfin, az opioidokat tartalmazó fájdalomcsillapító gyógyszerek és más szintetikus opioidok hozhatók összefüggésbe.

Bár nem minden halálesetről áll rendelkezésre részletes toxikológiai információ, a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy általános a polidrogtoxicitás. Amennyiben rendelkezésre állnak részletes toxikológiai információk, azok rendszerint több anyag jelenlétét említik. Bár sok ország beszámolt be az egyes kábítószerek post-mortem toxikológia keretében történt azonosításáról, e kábítószerek kombinálásának módjáról és a kábítószer-keverékekkel összefüggő halálesetek számáról csak kevés ország számolt be. Az Ausztriából, Szlovéniából és Norvégiából származó, 2023. évi halálozási adatok elemzéséből részletesebb képet kapunk például arra vonatkozóan, hogy a kábítószer okozta halálesetek többsége több anyaggal volt összefüggésbe hozható. Összességében továbbra is az opioidok csoportjába tartozó kábítószereket mutatták ki a leggyakrabban, és néhány, opioidokhoz köthető halálesetben a heroin játszott szerepet. A heroint ritkán azonosították önmagában vagy kizárólag alkohollal, és a heroinnal összefüggő esetek többségében különböző szerkombinációk voltak jelen (11.1. ábra). Gyakran azonosították az alkoholt – akár kizárólag heroinnal, akár más anyagokkal együtt –, valamint a benzodiazepineket is. Dániában, Ausztriában, Szlovéniában és Finnországban a benzodiazepineket a kábítószer okozta 2023. évi halálesetek több mint felével hozták összefüggésbe.

A kábítószer miatti mortalitásra vonatkozó adatok azt is jelzik, hogy Európában az opioidhasználók kohorsza öregszik, így a kábítószer-fogyasztással összefüggő halálesetek többségét jellemzően 40 éves vagy idősebb férfiak körében figyelték meg. Ezt mutatja az is, hogy 2013 és 2023 között az 50–64 évesek körében több mint kétszeresére nőtt a kábítószer okozta halálesetek száma.

A rendelkezésre álló adatok arra is utalnak, hogy egyes országokban emelkedik a stimulánsokkal összefüggésbe hozható halálesetek száma, bár ezzel kapcsolatban több dologra is figyelmeztetni kell. A stimulánsokkal összefüggő halálesetek vonatkozásában valószínűleg különösen magas a ténylegesnél kevesebb bejelentés aránya, és a stimulánsok gyakran szerepet játszanak olyan halálesetekben, ahol más kábítószerek, köztük opioidok jelenlétét is kimutatták. Vannak arra utaló adatok is, hogy a stimulánsok gyakrabban vannak jelen a fiatalabb korcsoportok körében bejelentett halálesetekben.

A szintetikus opioidok túladagolása és az azokkal összefüggő halálesetek továbbra is aggodalomra adnak okot

Az erős szintetikus opioidokat, például a fentanilszármazék karfentanilt és a nitazéntartalmú opioidokat összefüggésbe hozták néhány halálos és nem halálos kimenetelű európai mérgezéses esetsorozattal. Néhány balti ország kivételével azonban ezek a kábítószerek jelenleg nem szerepelnek kiemelkedő helyen az uniós szinten szokásosan rendelkezésre álló adatokban. Mindazonáltal az ezen a területen zajló fejlemények aggasztóak, mivel ezek az anyagok a jövőben negatív hatással lehetnek az európai közegészségre.

A nitazéntartalmú opioidok Írországban 2023-ban és 2024-ben, Franciaországban pedig 2023-ban játszottak szerepet helyi mérgezéses esetsorozatokban. Írországban 2023-ban nitazéneket, 2024-ben pedig benzodiazepineket értékesítettek megtévesztő módon heroinként, ami nem szándékos fogyasztáshoz és többszörös túladagolásokhoz vezetett (lásd: Új pszichoaktív anyagok – a jelenlegi helyzet Európában). Franciaországban 2023-ban, Németországban pedig 2024-ben számoltak be nitazénekhez kötődő haláleseti és akut toxicitási klaszterekről. Svédországban 2023 januárja és 2024 szeptembere között – a 2024 őszén kezdődött csökkenést megelőzően – több mint 30, havonta átlagosan több mint 1 halálesetről számoltak be a metonitazénnel összefüggésben. Norvégiában 2023 júniusa és 2024 augusztusa között 34 – havonta átlagosan több mint 2 –, nitazénekkel (főként metonitazénnel) összefüggő halálesetet regisztráltak, mielőtt az előfordulási gyakoriság 2024 szeptemberétől drasztikusan lecsökkent. Metonitazént hamisított, vényköteles tablettákban találtak. A 2024 folyamán végrehajtott intézkedések között a következők voltak: a médiában közzétett figyelmeztetések, országos figyelmeztetések, a naloxonhoz való hozzáférés javulása, a nitazének előbbre sorolása a narkotikumok besorolásában, valamint az online értékesítőket megcélzó fokozott rendőrségi erőfeszítések. Nagy hatáserősségük és újdonságuk miatt aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nitazéntartalmú opioidok nem feltétlenül mutathatók ki rutinszerűen a post-mortem toxikológiához általánosan alkalmazott eljárásokkal. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a jelentett halálesetek száma alulbecsült lehet. Erre vonatkozóan rendelkezésre állnak bizonyítékok azokban a balti országokban, ahol a vizsgálati módszerek javulása az ilyen anyagok kimutatásának növekedését eredményezte. Észtországban a kábítószer okozta halálesetek száma a 2022. évi 82 esetről 2023-ban 119-re emelkedett, ami egymillió lakosra (a 15–64 éves korcsoportban) vetítve 135-ös kábítószer okozta mortalitási rátát jelent, ez pedig az uniós átlag hatszorosa. A nitazének, főként a metonitazén és a protonitazén ezeknek a haláleseteknek több mint a felében (52%) játszottak szerepet. Lettországban az országos statisztikák és a kriminalisztikai nyilvántartások is a kábítószer okozta halálesetek összesített számának átmeneti növekedéséről számoltak be, amely a 2022. évi 63-ról 2023-ban 154-re emelkedett: így az egymillió lakosra vetített, kábítószer okozta mortalitási ráta 130 (a 15–64 éves korcsoportban), azaz az uniós átlag több mint ötszöröse (5,3). Ezen esetek közül 101-ben (66%) azonosítottak nitazéneket, amelyek hozzájárultak az emelkedéshez. Bár 2022-ben nem lehetett szisztematikusan tesztelni a nitazének jelenlétét, az opioidokkal összefüggő akut kábítószer-toxicitás miatti betegmegjelenések száma drámai mértékben megemelkedett (a 2022. évi kb. 2400-ról 2023-ban több mint 4000-re). A klinikai személyzet arra utaló beszámolói, hogy nagyobb naloxondózisokra volt szükség, a szintetikus opioidok esetleges szerepével kapcsolatos aggályokat vet fel. 2019 óta legalább 21 ország jelentette be nitazének előfordulását az új pszichoaktív szerek európai uniós korai jelzőrendszere felé, amely jelenleg 22 különböző nitazént követ nyomon.

A mérgezésekből eredő szándékos önkárosítás elleni fellépéshez szükséges beavatkozások

A kábítószer-túladagolás következtében elhunyt személyek szándékának megállapítása nehéz lehet. A halálos kimenetelű túladagolások közül sok véletlenül következik be, más esetekben pedig nem lehet megállapítani a szándékot. Egyes országokban azonban több információ áll rendelkezésre a szándékról, és a 2022-ben és 2023-ban bejelentett túladagolásos halálesetek viszonylag nagy hányada (minden nyolcadik) minősült szándékosnak (azaz öngyilkossági szándékkal elkövetettnek). A rendelkezésre álló legfrissebb adatok Málta kivételével az Európai Unió valamennyi országában és Norvégiában is azt mutatják, hogy az öngyilkossági szándékkal elkövetett túladagolásos halálesetek aránya a nők körében magasabb volt. 2022-ben és 2023-ban Hollandiában és Svédországban a nők körében történt, bejelentett túladagolásos halálesetek több mint egyharmadát minősítették öngyilkossági szándékkal elkövetettnek. Ugyanebben az időszakban Dániában, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovéniában és Finnországban a túladagolásos halálesetek legalább egyötöde esetében jegyeztek fel öngyilkossági szándékot a nők körében. Ezek a megállapítások rámutatnak arra, hogy célzott beavatkozások keretében kell foglalkozni a kábítószer-használók szándékos önkárosításával és öngyilkos szándékaival, és fel kell ismerni az ebben az összefüggésben a nőknél esetlegesen tapasztalt kockázatot.

A szolgáltatások fejlesztése az opioid-túladagolások és halálesetek megelőzése érdekében

Az opioidokkal összefüggő halálesetek csökkentését célzó válaszlépések közé tartoznak azok a beavatkozások, amelyek elsősorban a túladagolás megelőzésére irányulnak, valamint azok, amelyek a túladagolás megtörténte esetén az elhalálozás megakadályozására irányulnak (11.2. ábra). Az injektáló opioidhasználók populációjában és az általuk használt anyagok típusaiban bekövetkezett változások új és még nagyobb kihívásokat jelentenek a túladagolásos halálesetek csökkentését célzó beavatkozások szempontjából. Idetartozik többek között az a nehézség, hogy differenciált programokat kell kidolgozni a különböző csoportok igényeinek kielégítésére, valamint az, hogy a szolgáltatásokat a különböző korcsoportok igényeihez kell igazítani. Az opioid-agonista kezelésben való részvételről határozottan bebizonyosodott, hogy védő tényező lehet az opioid-túladagolás és néhány más halálozási ok ellen, ugyanakkor a lefedettséggel és a hozzáféréssel sok uniós tagállamban még mindig probléma van, ahol az ellátás a becsült szükségleteket figyelembe véve nem éri el az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott szintet.

Egyre több bizonyíték van arra is, hogy az opioid-antagonisták fokozottabb hozzáférhetősége fontos szerepet játszhat a halálos kimenetelű opioid-túladagolások megelőzésében. Az azonban, hogy ez a megközelítés milyen mértékben áll rendelkezésre, országonként és országokon belül is eltérő. 2023-ig 15 európai ország számolt be a túladagolás okozta halálesetek megelőzésére irányuló naloxon-programok, többek között kísérleti projektek végrehajtásáról. A változó fogyasztási mintázatok, valamint az injekció és orrspray formájú, különböző naloxon készítmények elérhetősége szükségessé teheti, hogy a szolgálatok a rendelkezésre álló termékekhez való megfelelő hozzáférésnek, valamint azok megfelelő használatának biztosítása érdekében felülvizsgálják a jelenlegi szolgáltatásnyújtási protokollokat. A nagy hatáserősségű szintetikus opioidok, például nitazének vagy fentanilszármazékok használatával járó túladagolás esetén problémás lehet a túladagolás visszafordítása. Klinikai körülmények között a 2024. évi iránymutatások megerősítik, hogy az akut opioid-toxicitás kezdeti kezelése továbbra is változatlan, és még mindig a naloxon titrált alkalmazása az ajánlott megközelítés. Közösségi környezetben, többek között a hazavihető naloxon alkalmazására irányuló programok keretében előfordulhat, hogy egynél több dózis szükséges. Ilyen esetekben az iránymutatás azt tanácsolja a közelben tartózkodóknak, hogy fokozatosan adják be a dózisokat, mérjék fel az adott személy reakcióját az adagok alkalmazása között, és szükség esetén végezzenek életmentő lélegeztetést vagy kardiopulmonális újraélesztést. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy – többek között a naloxon helyes használatára vonatkozó – elsősegélynyújtási képzésben kell részesíteni az olyan személyeket, akik esetleg túladagolás szemtanúi lehetnek, vagy akiknek esetleg túladagolásra kell reagálniuk. 6 uniós tagállam és Norvégia rendelkezésre álló 2023-as adatai azt mutatják, hogy több ezer személyt képeztek ki a gyógyszer helyes beadására. Egyes olyan országokban azonban, ahol ez a beavatkozás megvalósul, továbbra is felmerülnek a lefedettséggel és hozzáféréssel kapcsolatos problémák, ezen életmentő gyógyszer alkalmazásának támogatása érdekében pedig országos és helyi szinten több információra van szükség a naloxonról szóló képzés, a naloxon rendelkezésre bocsátása és használata tekintetében. 2024-ben további európai országokban folytatódott a program végrehajtása: Horvátország, Luxemburg és Finnország megkezdte a hazavihető naloxon alkalmazásával kapcsolatos programok kísérleti bevezetését.

Egyes országokban a drogfogyasztói szobákat részben a túladagolás miatti mortalitás csökkentésére adott válaszlépés keretében biztosítják. Ezek a létesítmények jelenleg 13 uniós tagállamban és Norvégiában működnek (lásd: Ártalomcsökkentés – a jelenlegi helyzet Európában). Ahol multikulturális és új bevándorlói népességcsoportok vannak jelen, a magas kockázatnak kitett kábítószer-használók számára célszerű a saját nyelvükön megfogalmazott ártalomcsökkentési üzenetet közvetíteni. Az opioidokkal összefüggő halálesetek megelőzését célzó egészségügyi és szociális válaszlépésekről további információkért lásd az EUDA miniútmutatóját.

Főbb adatok és tendenciák

Túladagolás miatti mortalitási ráták

• A túladagolásnak tulajdonítható 2023. évi becsült mortalitási ráta az Európai Unióban egymillió, 15–64 év közötti lakosra vetítve 24,7 haláleset volt.
• A túladagolásnak tulajdonítható mortalitási ráta jellemzően 3–4-szer magasabb a férfiak körében, mint a nőknél (11.3. ábra),, és a 25–39 éves férfiak a leginkább érintettek. Ebben a korcsoportban a túladagolásnak tulajdonítható mortalitási ráta lényegesen magasabb lehet, mint a 15–64 éves (felnőtt) férfiak esetében. Svédországban például a 25–39 éves férfiak körében a túladagolásnak tulajdonítható mortalitási ráta 2023-ban egymillió lakosra vetítve 117 haláleset volt, szemben az országban egymillió felnőtt férfira jutó 89 halálesettel. Észtországban az összehasonlítható adatok alapján egymillió, 25 és 39 év közötti férfira vetítve 264 haláleset, egymillió felnőtt férfira vetítve pedig 209 haláleset jutott.

Túladagolásos halálesetek

Becslések szerint 2023-ban legalább 7459, kábítószerekkel összefüggésbe hozható túladagolásos haláleset történt az Európai Unióban (2022-ben 7145). Ez minimális becslés, mivel egyes országok arról számoltak be, hogy a megfigyelési rendszerükből néhány eset kimaradt. A különböző spanyolországi nyilvántartásokból (általános és speciális nyilvántartásokból) származó 2022. évi adatok keresztvalidálása például arra engedett következtetni, hogy ha kizárólag az általános nyilvántartást vették alapul, akkor 5-ből talán csak 4 esetet jelentettek be. Németországban és Olaszországban a mortalitási nyilvántartás csak a rendőrség tudomására jutott eseteket tartalmazza. Így előfordulhat, hogy a rendőrség tudomására nem jutott esetekből a ténylegesnél kevesebbet jelentenek be. Az alulbecslés mértéke azonban nem ismert.

Európa-szerte különböző népességcsoportok érintettek

• Finnországban a 25 év alattiak körében magas maradt a kábítószer okozta halálesetek aránya, ami 2023-ban az összes kábítószer-mérgezéses haláleset 29%-át (310 halálesetből 91-et) tette ki; Ausztriában ez a korcsoport a 2023-ban bejelentett, kábítószer okozta halálesetek 25%-át (256 halálesetből 63-at), Luxemburgban 22%-át (9 halálesetből 2-t), Magyarországon pedig 20%-át (30 halálesetből 6-ot) tette ki.
• Az Európai Unióban az 50–64 évesek körében történt, bejelentett túladagolásos halálesetek száma becslések szerint összességében több mint kétszeresére nőtt 2013 és 2023 között, a nők körében 76%-kal (184-ről 323-ra), a férfiak körében pedig 159%-kal (422-ről 1094-re) emelkedett (11.4. ábra).

Kábítószer okozta halálesetekkel összefüggésbe hozható, meglévő és új anyagok

• Becslések szerint az Európai Unióban 2023-ban bejelentett halálos kimenetelű túladagolások közül 10-ből 7 esetben voltak jelen opioidok, beleértve a heroint és annak metabolitjait is, gyakran más anyagokkal együtt (11.5. ábra és 11.6. ábra). A kábítószer okozta halálesetekről szóló toxikológiai jelentésekben gyakran több kábítószer szerepel.

• A heroin viszonylag kevés uniós tagállamban volt jelen a túladagolásos halálesetek többségében, konkrétan Ausztriában (heroin vagy morfin) (66%), Luxemburgban (heroin vagy morfin) (56%), Szlovéniában (51%) és Bulgáriában (50%). A heroinról a túladagolásos haláleseteknek hozzávetőleg kétötödénél számoltak be Olaszországban (45%), Németországban (37%), Franciaországban (2022-ben 34%), Portugáliában (34%), Horvátországban (29%), Romániában (28%), Törökországban (20%), Spanyolországban (2022-ben 20%) és Norvégiában (21%). 2023-ban a túladagolásos halálesetek kevesebb mint egyötödénél jelentettek be heroint Csehországban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Szlovákiában, Finnországban és Svédországban.
• A 2022-re és 2023-ra vonatkozó adatokat szolgáltató 20 uniós tagállamban a kokain, főként opioidok jelenlétében 1051 (26%) túladagolásos halálesetben volt érintett 2023-ban (2022-ben ez a szám 956, illetve 27% volt).
• Kokainhasználattal összefüggő halálesetekről immár azokban az országokban is beszámolnak, ahol korábban ezek kevésbé voltak gyakoriak, például Dániában, Cipruson, Hollandiában, Szlovéniában és Finnországban.
• A kokainnak Németországban a túladagolásos halálesetek 30%-ához, Portugáliában pedig a túladagolásos halálesetek 65%-ához volt köze 2023-ban.
• A kokaintól eltérő stimulánsok, többek között az amfetamin és a metamfetamin számos halálesetben voltak jelen, gyakran opioidokkal együtt. A 2023-ra vonatkozóan post-mortem adatokkal rendelkező 19 ország közül 17 jelentett be olyan haláleseteket, amelyeknél a kokaintól eltérő stimulánsok voltak érintettek. A kokaintól eltérő stimulánsokkal összefüggő halálesetek legmagasabb számát Németország (490 eset), Törökország (228 eset), Svédország (75 eset), Norvégia (64 eset), Dánia (61), Finnország (49 eset), Lettország (41 eset), Észtország (32 eset) és Ausztria (30 eset) jelentette be. Előfordulhat, hogy ezeken a kábítószer okozta haláleseteken túlmenően más, például szív- és érrendszeri problémákkal kapcsolatba hozható, stimulánsokkal összefüggő halálesetek észrevétlenek maradnak.
• 2023-ban 7 országban számoltak be katinonokról kábítószer okozta haláleseteknél. Magyarországon a 2023-ban bejelentett 30 halálesetből 12 esetben játszottak szerepet katinonok. Finnországban 253 halálesetből 12 esetben szerepeltek katinonok, míg Litvániában, Ausztriában, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában kevesebb katinonokkal összefüggő halálesetről számoltak be.
• A 2023-ra vonatkozó post-mortem toxikológiai adatokkal rendelkező 18 ország közül 7-ben a kábítószer okozta halálesetek nagyjából egynegyedénél a metadon volt érintett. Az opioid-agonista gyógyszert az ismert toxikológiai hátterű esetek legalább 30%-ában említették Luxemburgban (56%), Romániában (40%), Horvátországban (38%), Észtországban (37%), Portugáliában (36%), Bulgáriában (35%) és Németországban (31%). Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a gyógyszereket felírták-e, visszaélésszerűen használták-e vagy a feketepiacon szerezték-e be. A kábítószer említéséből azonban nem következik, hogy az volt a mérgezés oka, mivel a túladagolás gyakran más opioidokat, alkoholt és más gyógyszereket, például benzodiazepineket alkalmazó polidroghasználattal függ össze.
• 2023-ban a Finnországban bejelentett, kábítószer okozta halálesetek 58%-ában (147), Svédországban pedig az esetek 16%-ában (73) azonosítottak buprenorfint. Az összes többi, adatokkal rendelkező országban buprenorfint a halálos kimenetelű túladagolási esetek kevesebb mint 5%-ában vagy egyáltalán nem jelentettek be.
• A közepes vagy súlyos fájdalom kezelésére alkalmazott opioid gyógyszer, a tramadol a 2023-ban 13 európai országban bejelentett túladagolásos halálesetek körülbelül 6%-ánál (177) volt érintett. A tramadol azonban a gyógyszerekkel való visszaéléssel összefüggő halálesetek francia nyilvántartása alapján a 2022-ben bejelentett 136 haláleset 35%-ában volt érintett, ami arra utal, hogy a felügyelet és a toxikológiai vizsgálatok javítása növelhetné az opioidtartalmú gyógyszerekkel összefüggő halálesetek feltárását. A gyógyszerekkel való visszaéléssel összefüggő halálesetek nyilvántartásába 2022-ben bejelentett halálesetek 25%-ában a morfin, 20%-ában az oxikodon, 4%-ában pedig a fentanil volt érintett.
• 16 uniós tagállam rendelkezésre álló adatai azt mutatják, hogy a fentanillal és a fentanilszármazékokkal összefüggő halálesetek száma viszonylag stabil maradt, a kábítószereket 2023-ban 153 túladagolásos halálesettel hozták összefüggésbe (2022-ben ez a szám 159 volt). A legtöbb, fentanillal összefüggő halálesetről (70) Németország számolt be. E halálesetek némelyike inkább az orvosi felhasználásból eltérített fentaniltartalmú gyógyszerekkel, és nem a tiltott fentanillal hozható összefüggésbe. A 2023-ban bejelentett többi eset Svédországban (15), Dániában (10), Ausztriában (7), Észtországban (7) és Finnországban (6) következett be.
• Az Észtországból és Lettországból származó adatok azt jelzik, hogy 2023-ban tovább nőtt az új szintetikus opioidokkal összefüggő, kábítószer okozta halálesetek száma. Az Észtországban 2023-ban kimutatott nitazének közül a leggyakoribb a protonitazén (119-ből 40 esetben) és a metonitazén (119-ből 32 esetben, 27%) volt.
• Azokból az országokból, ahol rendelkezésre állnak 2023-ra vonatkozó adatok, az oxikodon érintettségét 151, kábítószer okozta halálesetnél jelentették 8 országban: Svédországban (88), Finnországban (26), Dániában (24), Észtországban (7), Ausztriában (3), Litvániában (1), Luxemburgban (1), Portugáliában (1).
• Az opioidok benzodiazepinekkel kombinált fogyasztása növeli a túladagolás kockázatát. 2023-ban Dániában, Ausztriában, Szlovéniában és Finnországban a túladagolásos halálesetek többségében benzodiazepineket mutattak ki más anyagokkal, elsősorban opioidokkal együtt.
• Kevés ország szolgáltat adatot a pregabalin vagy a gabapentin szerepéről a kábítószer okozta halálesetekben. Az adatot szolgáltató országok közül Finnország 2023-ban 87 halálesetről (2021-ben 87 esetről) számolt be. Két ország számolt be a pregabalin vagy a gabapentin okozta halálesetek számának növekedéséről: Dánia (a 2022. évi 58-ról 2023-ban 60-ra nőtt a halálesetek száma) és Ausztria (a 2022. évi 54-ről 2023-ban 71-re nőtt a halálesetek száma).
• Törökországban a szintetikus kannabinoidokhoz köthető halálesetek száma 2023-ban 61-re emelkedett (2022-ben 8 volt).
• A rendelkezésre álló adatokat közlő hét ország 2023-ban 39, szintetikus katinonokkal összefüggő halálesetről számolt be: Finnország (12), Magyarország (12), Litvánia (6), Szlovénia (4), Ausztria (2), Románia (2), Szlovákia (1).

Bármilyen okra visszavezethető, kábítószerrel összefüggő mortalitás

• Egy 2024. évi norvég kohorszvizsgálat 2010 és 2022 között 92 000, börtönből szabadult személy körében elemezte a börtönből való szabadulás utáni mortalitást. A mentális egészségügyi problémák és az opioidhasználat miatti zavarok szorosan összefüggtek a börtönből szabadulás utáni mortalitás fokozott kockázatával. A vizsgálat rámutatott, hogy az opioid-agonista kezelésben részt vevő személyek körében a börtönből való szabadulást követő első 6 hónap során a bármely okra visszavezethető mortalitás és a túladagolásnak tulajdonítható mortalitás egyaránt csökkent.
• A 2023-ban az EUDA-nak adatokat szolgáltató 29 ország közül 28 országban folytatódhatott az opioid-agonista kezelés a közösségből a börtönbe kerülést követően, 24 országban elkezdődhetett, 23 országban pedig a börtön után is folytatódott (lásd: Ártalomcsökkentés – a jelenlegi helyzet Európában).

További részletes információk a következő forrásokban találhatók: EUDA, Opioidokkal összefüggő halálesetek: egészségügyi és szociális válaszlépések, valamint az EUDA megválaszolja a túladagolásos halálesetekkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.

Forrásadatok

A 2025. évi európai kábítószer-jelentés teljes forrásadatkészlete, beleértve a metaadatokat és a módszertani megjegyzéseket is, adatkatalógusunkban érhető el.

Ezek közül az ezen az oldalon szereplő infografikák, diagramok és hasonló elemek létrehozásához használt adatok alább találhatók.