Injektáló kábítószer-használat Európában – a jelenlegi helyzet (2025. évi európai kábítószer-jelentés)
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben az Európai Unióban folyamatosan csökkent az injektáló kábítószer-használat, ez a magatartás továbbra is aránytalan mértékben felelős a tiltott kábítószerek fogyasztásával összefüggő akut és krónikus egészségügyi ártalmakért. Ezen az oldalon megtalálható az Európán belüli injektáló kábítószer-használat legfrissebb elemzése, beleértve a prevalenciára vonatkozó legfontosabb adatokat országos szinten és a speciális kezelést kezdő kliensek körében, valamint a fecskendő-maradványelemzésről szóló tanulmányokból származó meglátásokat stb.
Ez az oldal az EUDA európai kábítószerhelyzetre vonatkozó éves áttekintésének, a 2025. évi európai kábítószer-jelentésnek a része.
Utolsó frissítés: 2025. június 5.
Az injektált kábítószerek sokfélesége és az egészségügyi kockázatokat okozó polidroghasználat
Úgy tűnik, hogy 2023-ban lelassult az injektáló kábítószer-használat csökkenő tendenciája az elmúlt évtizedben a kábítószer-függőség kezelésével foglalkozó európai uniós szolgálatoknál első alkalommal kezelést kezdők körében. Az injektálás továbbra is aránytalan mértékben felelős a tiltott kábítószerek fogyasztásával összefüggő akut és krónikus egészségügyi ártalmakért. Becslések szerint félmillió európai injektált tiltott kábítószert az elmúlt évben. Ez rámutat az e területen fennálló kihívások nagyságrendjére, valamint arra, hogy az injektáló kábítószer-használathoz kapcsolódó ártalmak csökkentése továbbra is fontos közegészségügyi prioritás.
Az injektáló kábítószer-használók nagyobb mértékben ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy vérrel terjedő vírusokkal, többek között HIV és hepatitisz B és C vírussal fertőződnek meg, vagy kábítószer-túladagolás miatt halnak meg. Az injektáló kábítószer-használat súlyosbíthat más, már meglévő egészségügyi problémákat is, illetve tályogok, vérmérgezés és idegkárosodás okozója lehet. Európában korábban a heroin volt az injektálva használt fő kábítószer, de ez az utóbbi években megváltozott. Napjainkban egyre gyakrabban más kábítószereket, többek között kokaint, amfetaminszármazékokat, szintetikus katinonokat, opioid-agonista gyógyszereket, valamint különböző új pszichoaktív anyagokat is injektálnak, akár önmagukban, akár kombinálva. Bár köztudott, hogy az országok között jelentős eltérések vannak az injektálás terén, a fecskendőkben lévő szermaradványokkal kapcsolatos legújabb tanulmányok azt is feltárják, hogy az adott országon belüli különböző helyszínek között is jelentős eltérések lehetnek az injektált kábítószerek tekintetében.
A fecskendőkben lévő szermaradványokban rendszerint többféle anyagot mutatnak ki, gyakran stimuláns és opioid kábítószereket is, a polidroghasználat pedig növelheti a kábítószer-túladagolás kockázatát. Ezenfelül különböző gyógyszereket, például benzodiazepineket, pregabalint és metilfenidátot, valamint érzéstelenítő benzokaint, továbbá pirrolidont vagy nootropikus piracetámot is azonosítottak a fecskendők szermaradványaiban. Előfordulhat, hogy ezek némelyikét adalékanyagként használták, a szerhasználók tudta nélkül. Európában az injektáló kábítószer-használat összetettségének és ebben az összefüggésben a polidroghasználat jelentőségének a felismerése ezért valószínűleg fontos következményekkel jár mind az e beviteli módhoz kapcsolódó ártalmak megértése, mind pedig a csökkentésüket célzó beavatkozások megtervezése szempontjából.
A kokainhoz és a szintetikus katinonokhoz hasonló stimuláns kábítószerek injektálását jellemzően fokozottabban összefüggésbe hozzák a nagy gyakoriságú injektáló használati mintázatokkal, és összefüggésbe hozták az elmúlt évtizedben Európában észlelt helyi HIV-járványkitörésekkel. A gyakoribb injektálási mintázatok a hepatitisz C vírussal (HCV) való újrafertőződés kockázatát is növelhetik, ami potenciális kihívást jelenthet a HCV kezelésének pozitív hatása tekintetében, ahogy erről egyes országok most beszámoltak (lásd még: Kábítószer-használattal összefüggő fertőző betegségek – a jelenlegi helyzet Európában). A metamfetamin injektálása hasonló kockázatokkal jár, és ezt a kábítószert 2023-ban továbbra is nagy mennyiségben mutatták ki európai városokból, többek között Athénból, Barcelonából, Madridból, Prágából és Tallinnból származó, használt fecskendőkben. Ez aggodalomra ad okot, mivel még mindig különféle jelek utalnak arra, hogy a stimulánsok injektálása egyre gyakoribbá válik az injektáló kábítószer-használók körében. Ráadásul előfordulhat, hogy az injektáló kábítószer-használók helyettesítő anyagként stimulánsokat alkalmaznak, amikor nehezen jutnak hozzá a heroinhoz hasonló opioidokhoz.
A feloldott gyógyszertabletták és kapszulák, valamint a crack kokain injektálásához több hosszú távú kockázat is kapcsolódik, beleértve az érkárosodást, a fertőző szívbelhártya-gyulladást és más bakteriális fertőzéseket. További aggodalomra ad okot a nagy hatáserősségű szintetikus opioidok, például a fentanil és a fentanil-származékok, valamint a benzimidazol-opioidok (nitazének) hozzáférhetősége, amelyeknél a halálos kimenetelű túladagolás kockázata injektálás esetén valószínűleg magas.
A kábítószer-használók kezelése mellett az ártalomcsökkentő beavatkozások alkalmazása, például a steril injektáló eszközök biztosítása továbbra is az injektált kábítószerekkel összefüggő kockázatokra irányuló leggyakoribb közegészségügyi intézkedések közé tartozik. Bár nemzetközi mérce alapján az ilyen beavatkozások Európában viszonylag jól kidolgozottak, az is egyértelmű, hogy egyes uniós tagállamok kihívásokkal küzdenek a megfelelő lefedettség és az injektáló kábítószer-használóknak szánt ártalomcsökkentési és kábítószer elleni kezelésre irányuló beavatkozásokhoz való hozzáférés biztosítása terén. Aggodalomra ad okot például, hogy Bulgáriában, Horvátországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában a steril fecskendő rendelkezésre bocsátásának szintje alacsony, és egyes esetekben csökkenő tendenciát mutat az injektáló kábítószer-használatra vonatkozó hasonló becslésekkel rendelkező más uniós tagállamokhoz képest (lásd még: Kábítószer-használattal összefüggő fertőző betegségek – a jelenlegi helyzet Európában). Ezen a területen számos beavatkozás elsődleges célja a vérrel terjedő fertőző betegségek kialakulási kockázatának csökkentése volt. Ez a megfontolás továbbra is fontos, de ma már egyre inkább felismerik, hogy többet kell tenni a túladagolásos halálesetek és az injektáló kábítószer-használathoz kapcsolódó egészségügyi ártalmak szélesebb körének csökkentése érdekében is. A gyaníthatóan nagy hatáserősségű anyagokat (pl. nitazéneket) tartalmazó kábítószertételek forenzikus és toxikológiai elemzése – a kockázatok gyors közlésével ötvözve – fontos szerepet játszik a túladagolások megelőzésére irányuló általános megközelítésben, és azt fokozni kell. Az egyéb, ezeket az eredményeket célzó beavatkozások, beleértve a hazavihető naloxont és a drogfogyasztói szobákat, általában kevésbé kidolgozottak, ezért ez továbbra is fontos terület a beruházások és a szolgáltatások fejlesztése szempontjából.
A kábítószer-injektálás változó mintázatai, az anyagok növekvő sokfélesége, valamint a meglévő válaszlépések típusának és szintjének megfelelősége továbbra is kulcsfontosságú kérdés az Európai Unió élvonalbeli beavatkozói és politikai döntéshozói számára egyaránt. Mivel az injektáló kábítószer-használat folyamatosan változik, és ma elsősorban az opioid- és stimulánsalapú, nyílt színi szerhasználatot foglalja magában marginalizált, injektáló kábítószer-használók részvételével, valamint a metamfetaminhoz és a katinonokhoz hasonló anyagok használatát bizonyos közegekben és alcsoportokban, az injektáló kábítószer-használat jelentette kockázatra való hatékony reagálás egyre sürgetőbb és összetettebb kihívássá vált.
Főbb adatok és tendenciák
Az injektáló kábítószer-használat prevalenciája
- Az injektáló kábítószer-használatra vonatkozó becslések a hollandiai 1000 főre jutó 0,1-től az észtországi 1000 főre jutó 10-ig terjednek, de különösen magas szintről számoltak be Finnországbból (1000 főre 7,4), Csehországból (1000 főre 6,1), Lettországból (1000 főre 6,1) és Litvániából is (1000 főre 4,6) (9.1a. ábra).
- Injektált fő kábítószerként az opioidokat jelölték meg annak a 24 országnak a többségében (20), amelyekben a 2023-ban kezelést kezdő kliensekről rendelkezésre állnak az adatok. Az alacsony küszöbű szolgáltatásokból, valamint az ESCAPE projekt keretében a fecskendőkben talált szermaradványok elemzéséből származó adatok azonban rávilágítanak arra, hogy a stimulánsok egyre nagyobb szerepet játszanak az injektáló kábítószer-használatban, amely elsősorban a polidroghasználat mintázataiban fordul elő.
- Az Európai Unióban az injektáló kábítószer-használók legnagyobb becsült számáról a legnépesebb országok számoltak be: Németország (107 316), Olaszország (105 652) és Franciaország (96 531) (9.1b. ábra).
- Az Európai Unióban az injektáló kábítószer-használat összesített prevelanciáját a 15 és 64 év közötti népességből 1000 főre vetítve 1,8 esetre becsülik (9.1. ábra). Ez arra utal, hogy becslések szerint 2023-ban 520 000 fő, Norvégiát is beszámítva pedig 528 000 fő injektált kábítószert az Európai Unióban.
Injektáló kábítószer-használat a speciális kezelést kezdő kliensek körében
- Azon 24 ország adatai alapján, ahol rendelkezésre állnak múltbeli adatok, a 2023-ban kábítószer-használat miatt speciális kezelést kezdő, elsődleges kábítószerként a heroint említő kliensek közül 18% nevezte fő beviteli módnak az injektálást; ez 2022-höz képest stabil, de a 2013. évi 33%-hoz képest csökkenést jelent. Az injektálás előfordulása ebben a csoportban országonként változik, a spanyolországi és portugáliai kevesebb mint 10%-tól egészen a bulgáriai, csehországi, észtországi, lettországi, litvániai, romániai és szlovákiai 60% feletti arányig.
- A rendelkezésre álló adatokból az derül ki, hogy az injektálást az első alkalommal kezelést kezdő kokainhasználó kliensek kevesebb mint 1,5%-a, az első alkalommal kezelést kezdő amfetaminhasználó kliensek 2%-a, az első alkalommal kezelést kezdő metamfetaminhasználó klienseknek pedig 5%-a nevezte fő beviteli módnak. Meg kell jegyezni, hogy Szlovákiában az első alkalommal kezelést kezdő metamfetaminhasználók közel 60%-a említette fő beviteli módként az injektálást.
- A négy legfontosabb injektált kábítószert együtt tekintve az első alkalommal kezelést kezdők körében az injektálás mint fő beviteli mód 2023-ban 5%-ra csökkent (2022-ben 6% volt) Európában, miután a 2018. évi 8%-hoz képest több évig csökkent (9.2. ábra).
Fecskendők szermaradványainak elemzése
Az Európai Fecskendőgyűjtési és -elemzési Vállalati Projekt (ESCAPE) célja, hogy azonosítsa az injektáló kábítószer-használók által használt anyagok körét az Európai Unió és Norvégia 19 városának sentinel hálózatában. Bár az adatok országos szinten nem reprezentatívak, inkább a helyi szintű kábítószer-használat eltérő dinamikájára utalnak, és nem az egyes országok általános helyzetét tükrözik.
Az injektált anyagok sokfélesége
- A korábbi évekhez hasonlóan a 2023. évi eredmények azt mutatták, hogy a részt vevő városokban sokféle anyagot találtak a használt fecskendőkben (9.3. ábra), tükrözve a helyi piacokat és a kábítószer-használók különböző szubpopulációit.
- A részt vevő városokban összesen 3276 használt fecskendő bizonyult pozitívnak legalább egy kábítószer-kategória tekintetében.
- 15 kábítószer-kategóriából összesen 91 különböző anyagot mutattak ki.
- További 39 anyagot mutattak ki, amelyeket adalékanyagként (11) vagy metabolitként és bomlástermékként (28) soroltak be.
Anyagok kombinációja
- Az elemzett fecskendők fele két vagy több kábítószer-kategória maradványait tartalmazta, ami arra utalhat, hogy az injektáló kábítószer-használók gyakran egynél több kábítószert fecskendeznek be, vagy a fecskendőket újra felhasználják.
- A fecskendőkben talált kábítószerek leggyakoribb kombinációja egy stimuláns és egy opioid keveréke volt: heroin és kokain (Amszterdam, Athén, Barcelona, Köln, Dublin, Iráklio, Madrid, Pátra, Szaloniki); heroin és amfetamin (Oslo); buprenorfin/heroin és metamfetamin (Prága); metadon és kokain (Split); nitazének és kokain (Riga).
- A kivételek közé tartozott Budapest (szintetikus katinonok és amfetaminszármazékok), Helsinki (buprenorfin és benzodiazepinek), a Klaipėda (karfentanil és metadon), Párizs (kokain és szintetikus katinonok), Tallinn (amfetamin és metamfetamin), valamint Vilnius (karfentanil és tesztoszteron).
Opioidok
- A helyi kábítószerpiacokon való folyamatos elérhetőséget tükrözve a 19 város közül 6 városban továbbra is a heroin volt a leggyakrabban kimutatott kábítószer a fecskendőkben (Dublin, 99%; Athén, 92%; Köln, 70%; Oslo, 68%; Iráklio, 47%; Amszterdam, 43%). A kábítószert kimutatták továbbá a barcelonai (58%) és a szaloniki (52%) fecskendők több mint 50%-ában.
- A fentanilszármazék karfentanilt általában a Vilnius (95%) és Klaipėda (29%) litván városokból, valamint kisebb mértékben a szomszédos lettországi Rigából (6%) származó fecskendőkben találták meg.
- A nagy hatáserősségű új szintetikus opioidok egyik osztályát, a nitazéneket Rigában (metonitazén, 66%; izotonitazén, 41%) és Tallinnban (protonitazén, 33%; metonitazén, 12%; izotonitazén, 6%) mutatták ki. A fecskendők szermaradványaiban néha a nitazének mellett más anyagokat is találtak, például amfetamint és metadont Tallinnban, kokaint és metadont pedig Rigában.
- Buprenorfint általában Pátrában (58%), Helsinkiben (39%), Prágában (37%) és Iráklióban (32%) mutattak ki, míg metadont gyakran Splitből (83%), Klaipėdából (54%), Dublinból (42%) és Rigából (39%) származó fecskendőkben mutattak ki.
- Tramadolt az athéni fecskendők 17%-ában, morfint pedig a párizsi fecskendők 7%-ában mutattak ki.
Stimulánsok
- A kokaint 19 város közül 6 városban mutatták ki a fecskendők több mint 50%-ában (Dublin, 90%; Barcelona, 89%; Szaloniki, 73%; Riga, 64%; Köln, 62%; Madrid, 56%).
- Szintetikus katinonokat általában Budapesten (69%), Párizsban (65%) és Madridban (46%), kisebb mértékben pedig Amszterdamban (15%) és Helsinkiben (14%) mutattak ki. A részt vevő városokban összesen 13 különböző katinont azonosítottak: a leggyakrabban kimutatott anyag a 3-CMC, az N-etil-norpentedron, a mefedron, a 4-CMC és az alfa-PVP volt.
- Metamfetamint a prágai fecskendők többségében (66%), az athéni fecskendők egynegyedében (25%), valamint a madridi (19%), tallinni (12%) és barcelonai (11%) fecskendők több mint 10%-ában mutattak ki.
- Amfetamint a tallinni (67%) és az oslói (52%) fecskendők többségében, és a Splitben (26%), Helsinkiben (23%) és Budapesten (20%) talált fecskendők legalább 20%-ában mutattak ki.
Benzodiazepinek és egyéb gyógyszerek
- Benzodiazepineket a Helsinkiből származó fecskendők 37%-ában (alprazolám, midazolám), valamint az Athénból és Dublinból származó fecskendők (alprazolám, diazepám) 10%-ában mutattak ki.
- Pregabalint (görcsoldó gyógyszer) a dublini fecskendők 16%-ában, alacsonyabb koncentrációban pedig Iráklióban (5%), Athénban (1%) és Szalonikiben (<1%) találtak, míg benzokaint (érzéstelenítő gyógyszer) a dublini fecskendők 12%-ában mutattak ki.
- A (kognitív serkentőként használt) piracetámot a barcelonai fecskendők 52%-ában mutatták ki.
- A Kölnből származó fecskendők 15%-ában metilfenidátot (az ADHD kezelésére szolgáló stimuláns gyógyszert) találtak.
- Tesztoszteront a Vilniusból (13%) és a Klaipėdából (8%) származó fecskendőkben találtak.
További információk a Kábítószerekkel összefüggő fertőző betegségek: egészségügyi és szociális válaszlépések című részben találhatók.
Forrásadatok
Az ezen az oldalon található infografikák és diagramok létrehozásához használt adatok alább találhatók.
A 2025. évi európai kábítószer-jelentés teljes forrásadatkészlete, beleértve a metaadatokat és a módszertani megjegyzéseket is, adatkatalógusunkban elérhető.
Ezek közül az ezen az oldalon szereplő infografikák, diagramok és hasonló elemek létrehozásához használt adatok alább találhatók.
