Kokain – a jelenlegi helyzet Európában (2025. évi európai kábítószer-jelentés)

A kannabisz után a kokain a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer Európában, bár a prevalenciát és a használati mintázatokat tekintve az egyes országok között jelentős eltérések vannak. Ezen az oldalon megtalálható a kokainnal kapcsolatos európai kábítószerhelyzet legfrissebb elemzése, amely kiterjed a használat prevalenciájára, a kezelési igényekre, a lefoglalásokra, az árra és a tisztaságra, az ártalmakra stb.

Ez az oldal az EUDA európai kábítószerhelyzetre vonatkozó éves áttekintésének, a 2025. évi európai kábítószer-jelentésnek a része.

Table of contents/Search

Table of contents/Search

Search within the book

Operator

Any match

Exact term match only

Select any filter and click on Search to see results

Close

Utolsó frissítés: 2025. június 5.

A kokain korábbinál nagyobb hozzáférhetősége egészségügyi és társadalmi károkat okoz

A kannabisz után a kokain a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer Európában. Bár a prevalenciát és a használati mintázatokat tekintve az egyes országok között jelentős eltérések vannak (lásd A kokainhasználat prevalenciája és mintázatai című részt), e kábítószer hozzáférhetőségének mértéke továbbra is növekszik. Emellett egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az e kábítószerhez kapcsolódó egészségügyi és szociális költségek jelentősen emelkednek. 

A kokain általában kétféle formában érhető el Európában. A leggyakoribb a kokainpor (a só forma), a kevésbé elterjedt pedig a crack kokain (füstöléssel elszívható szabad bázisú forma). A kokaint a Dél-Amerikában termesztett kokacserjéből állítják elő. Különböző útvonalakon kerül Európába, de az intermodális kereskedelmi szállításhoz használt konténerekben, az európai tengeri kikötőkön keresztüli tömeges kokaincsempészet a kábítószer nagymértékű hozzáférhetőségét eredményezi. Azokban az országokban, ahol a kokainüzérek kihasználják a nagy konténerkikötőket, a kábítószerrel összefüggő bűnözés magas szintjét dokumentálják, beleértve az ellátási láncok mentén dolgozó személyzet korrupcióját, a megfélemlítést és az erőszakot. A kokainpiacon belüli verseny – mind a nagy-, mind a kiskereskedelem szintjén – a kábítószerekkel összefüggő bűnözés egyik fontos mozgatórugója lett, bizonyos országokban a bandák körében előforduló erőszakot és az emberölést is ideértve. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kokain és különösen a crack kokain használata egyre gyakoribbá válik, különösen egyes marginalizált közösségek körében. A kokain Európán belüli növekvő hozzáférhetősége és használata összességében magasabb költségeket eredményez a társadalom számára, mind a közegészségügyre gyakorolt hatása, mind pedig a kokainpiachoz kapcsolódó bűnözés és erőszak miatt.

A csempészhálózatok többféle módszert alkalmaznak az európai kokainkínálat növelésére

2023-ban az uniós tagállamok már hetedik éve rekordmennyiségű, 419 tonna kokain lefoglalását jelentették. A legnagyobb lefoglalt mennyiségekről továbbra is Belgium, Spanyolország és Hollandia számolt be, ami az Európába csempészett kokain belépési pontjaiként betöltött jelentő szerepüket tükrözi. A lefoglalt kisebb rakományok számának növekedése figyelhető meg, ami valószínűleg a csempészési taktikák változását tükrözi. Spanyolország 2024-ben az egyszeri szállítmányként valaha lefoglalt legnagyobb mennyiségű (13 tonna) kokainról számolt be, amelyet az ecuadori Guayaquil kikötőjéből származó banánszállítmányban rejtettek el. Úgy tűnik, hogy az elmúlt években néhány más ország is egyre fontosabbá válik az Európába szánt kokain belépési pontjaként. Ezek közé tartozik Portugália, amely 2021 óta egyre nagyobb mennyiséget foglal le, 2023-ban pedig közel 22 tonna kokain lefoglalásáról számolt be. Németország 2023-ban 43 tonna kokaint foglalt le, ebből összesen 25 tonna mennyiség – a 2022-ben bejelentett mennyiség kétszerese – érkezett nagy szállítmányokban a hamburgi kikötőbe (3.1. ábra).

Megjegyzés: A Baden-Württemberg tartományi bűnügyi rendőrség általi lefoglalás.

A tiltott kábítószer-kereskedelem rendkívül dinamikus, és gyorsan alkalmazkodik a geopolitikai fejleményekhez, a regionális konfliktusokhoz és a kereskedelmi útvonalak változásaihoz. Ebben az összefüggésben a kolumbiai, brazíliai és ecuadori fejlemények vélhetően mind hozzájárultak a szervezett bűnözői csoportok által az Európai Unióba csempészett kokain mennyiségének növekedéséhez (lásd az Európai kábítószerpiaci jelentés: Kokain című kiadványt a részletes elemzéshez). Kolumbiában 2023-ban különféle biztonsági és gazdasági problémák miatt fokozódott a kokaintermesztés és -előállítás. A kereskedelmi konténerek használata mellett számos más módszert is alkalmaznak, gyakran kombináltan, hogy elkerüljék a felderítést (lásd a 3.2. ábrát). Írország például 2023 szeptemberében 2,25 tonna kokaint foglalt le egy, a déli partjai mentén közlekedő teherhajóról.

Mivel a kokain legjelentősebb, ismert belépési pontjain fokozottabban alkalmaznak tilalmi intézkedéseket, a kokaincsempészek más uniós tagállamok és a szomszédos országok kisebb kikötőit is megcélozzák, amelyek a kábítószer-csempészési tevékenységekkel szemben sebezhetőbbek lehetnek. Svédország egyik eddigi legnagyobb kábítószer-lefoglalásában például 2024 áprilisában mintegy 1,4 tonna kokaint koboztak el a Stockholmtól délre fekvő Nynäshamn kis kikötőjében.

Közismert, hogy kokaintermékek tiltott feldolgozása több uniós tagállamban is folyik, és beszámolók szerint minden évben több kokainlaboratóriumot felszámolnak. Az európai kokainfeldolgozás gyakran magában foglalja a más anyagokba kevert (pl. műanyagokban kémiailag elrejtett) kokain másodlagos kinyerését, ami megnehezíti a kereskedelmi szállítmányokban való felderítést. A kokainbázist és -pasztát nagy mennyiségben csempészik Európába kokain-hidrokloriddá történő feldolgozás céljából. Minden évben sor kerül néhány viszonylag nagy méretű kokainfeldolgozó létesítmény felderítésére. Portugáliában például 2023 és 2024 között 6 kokainfeldolgozó laboratóriumot számoltak fel, ami kokainpaszta és kokain-hidroklorid lefoglalásához vezetett.

A kokain közegészségügyi hatása nyilvánvalóbb

A kokainnal összefüggő egészségügyi problémák nyomon követése számos gyakorlati és módszertani okból kihívást jelenthet, azonban egyre több jel utal arra, hogy e kábítószer nagymértékű hozzáférhetősége egyre negatívabb hatást gyakorol az európai közegészségügyre. A kokain a második leggyakrabban bejelentett tiltott kábítószer a speciális drogterápiát először kezdők körében, és jelenleg ez a leggyakrabban bejelentett anyag a sentinel kórházak sürgősségi osztályain akut kábítószer-toxicitás miatti betegmegjelenések alkalmával. Az európai drogbevizsgáló szolgálatok – bár országos szinten nem reprezentatívak – arról számoltak be, hogy 2024 első felében a kokain volt az általuk leggyakrabban vizsgált anyag. A rendelkezésre álló 2023-as adatok arra utalnak, hogy a kokainnak a kábítószer-túladagolás miatti halálesetek mintegy negyedéhez volt köze. Mivel a kokainhasználat súlyosbíthatja a meglévő szív- és érrendszeri problémákat, a halálozáshoz való hozzájárulását Európában valószínűleg alábecsülik.

A 2024-re és 2023-ra vonatkozó adatokkal rendelkező városok több mint felében a települési szennyvízben található kokain szermaradványok mennyisége is emelkedett. Ez más információk mellett azt sugallja, hogy a kokain hozzáférhetőbbé válásával párhuzamosan földrajzi és társadalmi eloszlása is szélesedett. Különös aggodalomra ad okot egyes országokban a marginalizáltabb csoportok körében tapasztalható kokainhasználat. A kokain elszívása és injektálása egyaránt súlyosabb egészségügyi problémákkal jár, ezért aggasztó, hogy egyre több országból jelentik a kokain injektálását és a crack kokain használatát. A kokainhoz hasonló stimulánsok esetében az injektálás gyakoribb, és az elmúlt évtizedben 7 európai városban vezetett helyi HIV-járványok kitöréséhez az injektáló kábítószer-használók körében (lásd az Injektáló kábítószer-használat Európában – a jelenlegi helyzet) című részt.

A kokain használatához számos káros egészségügyi következmény társul, többek között nyugtalanság, pszichózis, tachycardia, magas vérnyomás, aritmia, mellkasi fájdalom és stroke. A kokainhasználattal összefüggő krónikus ártalmak többsége intenzív, magas dózisú vagy hosszú távú fogyasztáshoz kapcsolódik, amely a függőség mellett növelheti a koszorúér-betegség, a szívizombántalom és a stroke kockázatát is. A kokain és a szintetikus stimulánsok olyan pszichotikus állapotokat is előidézhetnek vagy felgyorsíthatnak, mint például a stimuláns okozta pszichózis. A pszichiátriai komorbiditás kezelése a kábítószerproblémákkal küzdők körében továbbra is kihívást jelent, mivel gyakran hiányoznak az integrált kezelési és mentális egészségügyi szolgáltatások. A rendszeres és problémás kokainhasználat az öngyilkosság, a baleseti sérülések, az emberölés és az AIDS okozta halálozás fokozott kockázatával is társul. Gyakori a kokain és az alkohol együttes használata, és a két anyag jelenléte fokozottabb egészségügyi kockázatokkal jár.

A kokainhasználattal összefüggő problémákkal küzdő személyek kezelése kihívást jelent, akár társadalmilag integráltabb, a kokainport alkalomszerűen vagy epizodikusan használó kliensekről, akár marginalizáltabb, a kábítószert injektálva használó vagy crack kokaint szívó csoportokról van szó. A stimulánsok, például a kokain használatához kapcsolódó krónikus ártalmak többsége intenzív, magas dózisú vagy hosszú távú használattal függ össze. Az akut problémák a stimulánsokat kipróbálás jelleggel használó személyeket is érinthetik, de valószínűleg kevésbé gyakoriak, ha a stimuláns használata ritkán és alacsony dózisban történik.

Bár a stimulánsok által okozott problémák hatékony kezeléséről egyre többet tudunk, ez a tudás továbbra is viszonylag korlátozott. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok a pszichoszociális beavatkozások alkalmazását jelzik, ideértve a kognitív viselkedésterápiát és a kontingencia-menedzsmentet. Jelenleg egyik gyógyszeres kezelés mellett sem szól elegendő bizonyíték, bár néhány potenciálisan hasznos, új gyógyszeres terápia fejlesztése folyamatban van. A kokainproblémák kezelése a marginalizáltabb csoportok körében különösen nagy kihívást jelenthet, mivel a klienseknek több más kábítószerrel, köztük opioidokkal vagy az alkohollal is lehetnek problémáik, amelyekhez társadalmi-gazdasági nélkülözés, többek között bizonytalan lakhatás társulhat. A kokain injektálása és a crack szívása esetében a meglévő ártalomcsökkentő intézkedések – amelyek nagyrészt azonosak az eredetileg az opioidproblémákra kidolgozottakkal – valószínűleg megfelelőek lesznek a fogyasztási módszerre jellemző ártalmak csökkentéséhez. Ugyanakkor további munkára van szükség átfogóbb beavatkozások kidolgozásához, illetve nagyobb beruházások kellenek annak érdekében, hogy a szolgáltatások megfeleljenek az egyes országokban ezen a területen megfigyelhető növekvő igényeknek.

Főbb adatok és tendenciák

A kokainhasználat prevalenciája és mintázatai

• Az Európai Unióban a felmérések alapján közel 2,7 millió 15 és 34 év közötti személy (e korcsoport 2,7%-a) használt kokaint az elmúlt év során (lásd a 3.3. ábrát). A 2022 óta felméréseket készítő és a konfidencia-intervallumokat is feltüntető 15 európai ország közül 6 jelentett az előző, összehasonlítható felmérésben szereplőknél magasabb becsléseket, 8 pedig stabil tendenciát.

• A 2024. évi iskolai ESPAD-felmérésben a kokaint az Európai Unióban az ESPAD-felmérésbe bevont 15–16 éves diákoknak körülbelül 13%-a értékelte könnyen beszerezhetőnek. A diákok átlagosan 2%-a számolt be arról, hogy élete során legalább egyszer használt kokaint, és kevesebb mint 1%-uk számolt be arról, hogy 13 éves vagy annál fiatalabb korában használt először kokaint.
• A települési szennyvízben előforduló kokainmaradványok mennyisége a 2024-re és 2023-ra vonatkozó adatokkal rendelkező 72 város közül 39-ben nőtt, 17 város nem számolt be változásról, 16 város pedig csökkenést közölt (lásd a 3.4. ábrát).

• A kábítószerekkel kapcsolatos 2024. évi európai internetes felmérésben, amely a kábítószer-használó személyek körében végzett nem reprezentatív felmérés volt, az Európai Unióban, illetve Norvégiában élő válaszadók 29%-a számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban kokainport, crack kokaint vagy mindkettőt használt. A kokainport használók körében a polidroghasználat volt a norma, mindössze 4%-uk jelezte, hogy az utolsó használat időszakában nem alkalmazta a kokainport más anyaggal, többek között dohánnyal és alkohollal együtt. Az összes kábítószer közül ez volt a legmagasabb bejelentett polidroghasználati arány. A résztvevők arról számoltak be, hogy kokainport leginkább klubban vagy bárban (68%), zenei fesztiválon vagy buliban (62%), illetve otthon (64%) fogyasztanak. A crack kokain használata esetében a leggyakrabban megnevezett közeg az otthon volt (86%).
• A 2023-ban 13 uniós tagállam és Norvégia 19 városában működő ESCAPE-hálózat által 3276 használt fecskendőn elvégzett elemzés a 19 város közül 6-ban talált kokaint a fecskendők több mint 50%-ában (Dublin – 90%; Barcelona – 89%; Szaloniki – 73%; Riga – 64%; Köln – 62%; Madrid – 56%).

Kokainhasználat miatti kezelés megkezdése

• A kokain volt a második leggyakoribb problémás kábítószer azon személyek körében, akik 2023-ban életükben első alkalommal kezdtek speciális drogterápiát; becslések szerint 35 000 kliens, vagyis az első kezelésüket megkezdő kliensek 24%-a említette (lásd a 3.5. ábrát).
• A kokainnal összefüggő problémák miatt első alkalommal kezelést kezdő kliensek száma 2018 és 2023 között 31%-kal nőtt.
• A legfrissebb európai adatokból az derül ki, hogy az első kokainhasználat (átlagosan 22 éves korban) és a kokainnal összefüggő problémák miatti első kezelés (átlagosan 35 éves korban) között 13 év telik el. A kokainport használó személyek esetében az eltelt idő 14 év (3.5. ábra).
• A fő problémát jelentő kábítószerként a kokaint említő, első kezelésüket megkezdő személyek több mint 80%-a a kokainport említette a kábítószer fő használati formájaként. 2023-ban a kliensek többsége (84%) férfi volt, egynegyedük az elmúlt hónapban napi kokainhasználatról számolt be, négyötödük pedig főként szippantotta a kábítószert.
• A korábbi adatokat közlő 24 országból származó adatok alapján 2023-ban az első kezelésüket kezdő kokainhasználó kliensek kevesebb mint 1,5%-a számolt be arról, hogy a fő beviteli mód az injektálás volt.

Crack kokain

• A 2023-ban crack kokain használatával összefüggő kezelést megkezdő, becslések szerint 9900 személy 80%-a mindössze 5 uniós tagállamból származott (a 2022. évi adat 8100 volt), és közülük 3700 fő első alkalommal jelentkezett kezelésre (3.5. ábra). Ez azért kezelendő fenntartással, mert a „crack” kifejezést nem minden ország használja következetesen.
• Az elsődleges kábítószerként crack kokaint használó, első alkalommal kezelést kezdők száma 35%-kal, a 2018. évi 2700 kliensről 2023-ban 3700 kliensre emelkedett.
• A crack kokain miatt kezelést kezdők több mint egyötöde nő (2023-ban 22%), 95%-uk fő beviteli módként az elszívást jelölte meg, és 42%-uk használta naponta a kábítószert a kezelés megkezdése előtti utolsó hónapban.
• 2023-ban 8 uniós tagállam 10 városának drogfogyasztói szobái számoltak be arról, hogy a kliensek crack kokaint használtak – akár önmagában, akár heroinnal együtt. A crack kokainnal összefüggő fogyasztási epizódok több mint háromnegyedében (79%) elszívást alkalmaztak. A fogyasztási epizódok 21%-ában crack kokaint injektáltak önmagában, az epizódok 47%-ában pedig heroinnal ötvözve. A drogfogyasztói szobák között lehetnek különbségek abban a tekintetben, hogy lehetővé teszik-e tiltott kábítószerek injektálását, elszívását vagy mindkettőt.

A kokainhasználattal összefüggő ártalmak

• Az Euro-DEN Plus hálózat sentinel kórházai által 2023-ban említett anyagok között a második leggyakoribb a kokain volt, amely az akut kábítószer-toxicitás miatti betegmegjelenések 25%-ában (1695) volt jelen. Ahol ezt nyilvántartásba vették, ott a betegmegjelenések körülbelül felét az alkohol egyidejű fogyasztásával hozták összefüggésbe.
• Az Euro-DEN Plus hálózat sentinel kórházainak többségében 2022-höz képest 2023-ban több betegmegjelenés volt a kokainhoz köthető (3.6. ábra).

• 2023-ban a mindkét évre vonatkozóan adatokat szolgáltató 20 európai országban a kokain a kábítószer okozta halálesetek körülbelül egynegyedében (1051 esetben, azaz 26%-ban) volt jelen (2022-ben 956 esetben, azaz 27%-ban).
• Spanyolországban a kokain játszott szerepet a 2022-ben jelentett, kábítószer okozta halálesetek 60%-ában (1037 közül 621 esetben). A polidroghasználatra vonatkozó bizonyítékok gyakoriak voltak a kokainnal összefüggő haláleseteknél: az opioidok az esetek többségében jelen voltak, az alkohol az esetek több mint egyharmadában (38%), a benzodiazepinek pedig az esetek több mint felében (56%) voltak jelen (3.7. ábra).

• A sürgősségi osztályokból álló franciaországi Oscour hálózat arról számolt be, hogy 2023-ban 17%-kal emelkedett a kokainnal összefüggő esetek száma, amely a 2022. évi 100 000 betegmegjelenésre jutó 21,2 esetről 2023-ban a 100 000 betegmegjelenésre jutó 28,8 esetre nőtt.

A kokainpiacra vonatkozó adatok

• 2023-ban az uniós tagállamok 95 000 kokainlefoglalásról számoltak be, ami 419 tonnának felelt meg (a 2022. évi 323 tonnához képest); ez már a hetedik egymást követő évben számít rekordmennyiségnek. Belgium (123 tonna), Hollandia (59 tonna; hiányos adatok) és Spanyolország (118 tonna) együttesen a teljes lefoglalt mennyiség 72%-áért felelt (3.8. ábra). A kokainlefoglalásokról beszámoló többi ország közül Németország (43 tonna), Franciaország (23 tonna), Portugália (22 tonna), Írország (3,2 tonna; hiányos adatok), Norvégia (2,3 tonna), Svédország (1,5 tonna) és Litvánia (1,4 tonna) rekordmennyiségeket foglalt le 2023-ban.
• A kokain átlagos tisztasága kiskereskedelmi szinten Európa-szerte 17% és 96% között mozgott 2023-ban; az országok fele 66% és 81% közötti átlagos tisztaságról számolt be. Míg a kokain kiskereskedelmi ára az elmúlt évtizedben viszonylag stabil maradt, a kokain tisztasága emelkedő tendenciát mutat, és 2023-ban 34%-kal magasabb szintet ért el, mint a 2013-as indexévben (3.8. ábra).

• 2023-ban az uniós tagállamok arról számoltak be, hogy legalább 34, kokain-előállításhoz kapcsolódó helyszínt számoltak fel (2022-ben 39-et), ami indikatív becslést jelent. 2023-ban jóval nagyobb mennyiségű kálium-permanganátot foglaltak le (2082 kilogramm), mint 2022-ben (173 kilogramm).
• A kokaint 2023-ban 97 000 szerhasználati vagy birtoklási bűncselekményben említették, az összes ilyen jellegű bűncselekmény körülbelül 9%-ában, amelyek esetében a kábítószer ismert volt, amivel folytatódott az előző 7 évben megfigyelt emelkedő tendencia. A szerhasználati vagy birtoklási bűncselekményekben a kannabisz után a kokain volt a második leggyakrabban említett kábítószer.
• A 10 uniós tagállamban működő 11 drogbevizsgáló szolgálat közül a kokain 2024 első felében 3 szolgálatnál bizonyult a leggyakrabban kimutatott anyagnak, csakúgy, mint 2023 első felében. Ugyanebben az időszakban 6 uniós tagállam 7 drogbevizsgáló szolgálatánál az elemzett kokainminták tisztasága továbbra is magas maradt. 2023 első felében a vizsgált minták több mint 55%-a mutatott legalább 80%-os tisztaságot. 2024 első felében ez az arány 46% volt.

A kokainra vonatkozó részletes információk az EUDA és az Europol Az uniós kábítószerpiac: Kokain című közös dokumentumában és az EUDA Stimulánsok: egészségügyi és szociális válaszlépések című dokumentumában találhatók.
 

Forrásadatok

A 2025. évi európai kábítószer-jelentés teljes forrásadatkészlete, beleértve a metaadatokat és a módszertani megjegyzéseket is, adatkatalógusunkban érhető el.

Ezek közül az ezen az oldalon szereplő infografikák, diagramok és hasonló elemek létrehozásához használt adatok alább találhatók.

A kábítószer-használat prevalenciájára vonatkozó adattáblázatok, beleértve a normálpopulációs felméréseket és a szennyvízelemzést (minden anyag)

Egyéb adattáblázatok, beleértve a kifejezetten a kokainra vonatkozó táblázatokat