Injektáló kábítószer-használat Európában – a jelenlegi helyzet (2024. évi európai kábítószer-jelentés)
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben az Európai Unióban folyamatosan csökkent az injektáló kábítószer-használat, ez a magatartás továbbra is a tiltott kábítószerek fogyasztásával összefüggő, akut és krónikus egészségügyi ártalmak aránytalan mértékéért felelős. Ezen az oldalon található a legfrissebb elemzés az európai injektáló kábítószer-használatról, beleértve a prevalenciára vonatkozó legfontosabb adatokat nemzeti szinten és a speciális kezelést kezdő kliensek körében, valamint a fecskendő-maradványelemzésről szóló tanulmányokból származó meglátásokat és egyebeket.
Ez az oldal az EMCDDA európai kábítószer-helyzetet bemutató éves áttekintésének, a 2024. évi európai kábítószer-jelentésnek a része.
Legutóbbi frissítés: 2024. június 11.
A különféle, jelenleg injektált anyagok súlyos egészségkárosodást okoznak
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben az Európai Unióban folyamatosan csökkent az injektáló kábítószer-használat, ez a magatartás továbbra is a tiltott kábítószerek fogyasztásával összefüggő, akut és krónikus egészségügyi ártalmak aránytalan mértékéért felelős. Becslések szerint félmillió európai injektált tiltott kábítószert az elmúlt évben. Ez rámutat az e területen fennálló kihívások mértékére, valamint arra, hogy az injektáló kábítószer-használathoz kapcsolódó ártalmak csökkentése továbbra is fontos közegészségügyi prioritás.
Az injektáló kábítószer-használók jobban ki vannak téve a vérrel terjedő fertőzések, illetve a halálos kimenetelű kábítószer-túladagolás kockázatának. Az injektáló kábítószer-használat súlyosbíthat más, már meglévő egészségügyi problémákat is, illetve tályogok, vérmérgezés és idegkárosodás okozója lehet. Korábban a heroin volt Európában az injektálva használt fő kábítószer, de ez az utóbbi években megváltozott. Napjainkban egyre gyakrabban más kábítószereket, köztük amfetaminszármazékokat, kokaint, szintetikus katinonokat, opioid agonista gyógyszereket és egyéb gyógyszereket, valamint különböző új pszichoaktív anyagokat is injektálnak, akár önmagukban, akár kombinálva. Míg köztudott, hogy az országok között jelentős eltérések vannak az injektálás terén, a fecskendőkben lévő szermaradványokkal kapcsolatos legújabb tanulmányok azt is feltárják, hogy az adott országon belüli különböző helyszínek között is jelentős eltérések lehetnek az injektált kábítószerek tekintetében. A fecskendőkben lévő szermaradványokban általában többféle anyagot mutatnak ki, gyakran stimuláns és opioid kábítószereket egyaránt, és a polidroghasználat növelheti a kábítószer-túladagolás kockázatát. Európában az injektáló kábítószer-használat összetettségének és ebben az összefüggésben a polidroghasználat jelentőségének a felismerése ezért valószínűleg fontos következményekkel jár mind az e használati módhoz kapcsolódó ártalmak megértése, mind pedig az azok csökkentését célzó beavatkozások megtervezése szempontjából.
A stimuláns kábítószerek, mint például a kokain és a szintetikus katinonok injektálását jellemzően jobban összefüggésbe hozzák a nagy gyakoriságú injektáló használati mintázatokkal, és összekapcsolták az elmúlt évtizedben Európában kitört helyi HIV-járványokkal. A metamfetamin injektálása hasonló kockázatokkal jár. Ez aggodalomra ad okot, mivel számos jel utal arra, hogy a stimulánsok injektálása egyre gyakoribbá válik az injektáló kábítószer-használók körében. Emellett az injektáló kábítószer-használók helyettesítőként stimulánsokat vehetnek igénybe, ha az opioidok, például a heroin nehezen érhetők el.
A feloldott gyógyszertabletták és kapszulák, valamint a crack kokain injektálásához több hosszú távú kockázat is kapcsolódik, beleértve az érkárosodást, a fertőző endokarditiszt és más bakteriális fertőzéseket. További aggodalomra ad okot a rendkívüli hatóértékű szintetikus opioidok – például a fentanil és származékai – hozzáférhetősége. Ezek életveszélyes légzőszervi depressziót okozhatnak, ami halálos kimenetelű túladagoláshoz vezethet, és ezen kockázatok az ilyen anyagok injektálásakor valószínűleg magasabbak lesznek. A nagy hatóértékű benzimidazol-opioidok (nitazének), amelyek nagyobb hatóértékűek lehetnek a fentanilnál, 2023-ban három helyi mérgezéssorozatban is érintettek voltak Franciaországban (1) és Írországban (2), ahol a megtévesztően heroinként értékesített nitazének fogyasztása több túladagoláshoz vezetett (lásd még az Új pszichoaktív anyagok – a jelenlegi helyzet Európában című kiadványt).
A kábítószer-használók kezelése mellett az ártalomcsökkentő beavatkozások, például a steril injektáló kellékek biztosítása továbbra is az injektált kábítószerekkel kapcsolatos kockázatokra irányuló leggyakoribb közegészségügyi intézkedések közé tartoznak. Bár nemzetközi mérce alapján az ilyen beavatkozások Európában viszonylag jól kidolgozottak, az is egyértelmű, hogy egyes uniós tagállamok kihívásokkal szembesülnek a megfelelő lefedettség és az injektáló kábítószer-használók számára ártalomcsökkentésre és kábítószer-kezelésre irányuló beavatkozásokhoz való hozzáférés biztosítása terén. A tűcsere programok lefedettsége például alacsony Bulgáriában, Olaszországban, Cipruson, Magyarországon és Romániában más, az injektáló kábítószer-használatra vonatkozóan összehasonlítható becslésekkel rendelkező uniós tagállamokhoz képest. Ezen túlmenően az e területen végrehajtott számos beavatkozás elsődleges célja már régóta a vérrel terjedő fertőző betegségek kialakulása kockázatának csökkentése. Ez a kérdés továbbra is fontos, de ma már egyre inkább elismerik, hogy többet kell tenni a túladagolásos halálesetek és az injektáló kábítószer-használathoz kapcsolódó egészségügyi ártalmak szélesebb körének csökkentése érdekében is. A gyaníthatóan nagy hatóértékű anyagokat (pl. nitazéneket) tartalmazó kábítószertételek forenzikus és toxikológiai elemzése a gyors kockázat-kommunikációval kombinálva fontos részét képezi a túladagolások megelőzésére irányuló általános megközelítésnek, és azt fokozni kell. Az egyéb, ezeket az eredményeket célzó beavatkozások, beleértve a hazavihető naloxont és a fogyasztói szobákat, általában kevésbé kidolgozottak, ezért ez továbbra is fontos terület a beruházások és a szolgáltatások fejlesztése szempontjából.
A kábítószer-injektálás változó mintái, az anyagok fokozódó sokfélesége, valamint a meglévő válaszlépések típusának és szintjének megfelelősége továbbra is kulcsfontosságú kérdés az Európai Unió frontvonalbeli beavatkozói és politikai döntéshozói számára egyaránt. Mivel az injektáló kábítószer-használók alcsoportjai változnak, és ma elsősorban opioid- és stimulánsalapú, nyílt színi szerhasználatot foglalják magukban, amelyekben marginalizált, injektáló kábítószer-használók vesznek részt, valamint bizonyos környezetekben és alcsoportokban olyan anyagok, mint a metamfetamin és a katinonok használata, az injektáló kábítószer-használat jelentette kockázatra való hatékony reagálás egyre sürgetőbb és összetettebb kihívássá vált.
Főbb adatok és tendenciák
Az injektáló kábítószer-használat prevalenciája
- Az injektáló kábítószer-használat prevalenciájáról 2015 óta mindössze 18 ország rendelkezik becslésekkel, ahol az 1 000 főre jutó esetek száma a 15–64 év közötti népesség körében a Hollandiában tapasztalt kevesebb mint 0,1 és az Észtországban tapasztalt 10-nél több eset között mozog. Az opioidokat jelentették az injektált fő kábítószerként annak a 22 országnak a többségében (19), amelyből rendelkezésre állnak adatok a 2022-ben kezelést kezdő kliensek tekintetében.
- A magas kockázatú opioid- és stimulánshasználókra vonatkozó népességbecsléseknek az injektáló kábítószer-használatot jelentő kezelést kezdők arányához való igazításával az injektáló kábítószer-használat prevalenciája 1000 15–64 éves lakosra vetítve 1,8-re tehető. Ez arra utal, hogy a becslések szerint 2022-ben 504 000 személy, Norvégiát is beleértve pedig 512 000 személy injektált kábítószert az Európai Unióban (9.1. ábra).
Az egyes országokra vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján.
Injektáló kábítószer-használat a speciális kezelést kezdő kliensek körében
- A 2022-ben – vagy a rendelkezésre álló legfrissebb évben – speciális kábítószer-kezelést első alkalommal kezdő, elsődleges kábítószerként heroint használó kliensek 18%-a (a 2013-as 37%-hoz képest) jelentett fő használati módként injektálást. Az injektálás előfordulása ebben a csoportban országonként változik, a belgiumi, spanyolországi, franciaországi és portugáliai kevesebb mint 10%-tól egészen a bulgáriai, csehországi, észtországi, lettországi, litvániai, romániai és szlovákiai 60% feletti arányig.
- A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az injektálást az első alkalommal kezelést kezdő kokainhasználó kliensek kevesebb mint 1%-a, az első alkalommal kezelést kezdő amfetamin-használó kliensek 2%-a, az első alkalommal kezelést kezdő metamfetamin-használó klienseknek pedig 16%-a nevezte fő használati módnak. Meg kell jegyezni, hogy Csehországban és Szlovákiában az első alkalommal kezelést kezdő metamfetamin-használók több mint 90%-a jelentette a használat fő módjaként az injektálást.
- A négy legfontosabb, injektált kábítószert együtt tekintve, az első alkalommal kezelést kezdők körében az injektálás mint fő használati mód a 2017. évi 10%-ról 2022-ben 7%-ra csökkent Európában (9.2. ábra).
Az első alkalommal kezelést kezdők körében az injektálásra vonatkozó tendenciák 22 olyan ország adatain alapulnak, amelyek a 6 évből legalább 5 évre vonatkozóan rendelkeztek adatokkal (a hiányzó értékeket a szomszédos évekből interpolálták), valamint egy országon, amelynek esetében az utolsó 2 évet extrapolálták.
Fecskendők szermaradványainak elemzése
- A 11 uniós tagállam 12 városában az ESCAPE-hálózat által 2021 és 2022 között végzett elemzés során 1845 használt fecskendőben 54 pszichoaktív anyagot mutattak ki. Ezek az adatok országos szinten nem reprezentatívak, ezért inkább a kábítószer-használat dinamikájának helyi szintű diverzitására utaló, az általános nemzeti helyzetet nem tükröző jelzésként kell őket értelmezni.
- A 12 résztvevő város közül ötben még mindig a heroin volt a leggyakrabban kimutatott kábítószer, de minden városban találtak stimulánsokat, főként kokaint a fecskendőkben. Ezeket nagy arányban (több mint 50%) mutatták ki az Athénban (kokain), Kölnben (kokain), Dublinban (kokain), Szalonikiben (kokain), Prágában (metamfetamin), Oslóban (amfetamin), Tallinnban (amfetamin) és Párizsban (szintetikus katinonok) mintavételezett fecskendőkben (9.3. ábra).
- Az opioid-agonista gyógyszerek injektálása egyes városokban gyakori volt: Helsinkiben, Prágában és Szalonikiben a fecskendők több mint 30%-ában buprenorfint, Dublinban, Rigában és Vilniusban pedig metadont mutattak ki. Benzodiazepineket is kimutattak, bár kisebb mértékben (a Helsinkiben, Dublinban és Tallinnban vizsgált fecskendők több mint 5%-ában). A fecskendőkben gyakran találtak karfentanilt Vilniusban (92%) és Rigában (29%). Egy másik nagy hatóértékű szintetikus opioidot, az izotonitazént Tallinnban és Rigában a fecskendők 10, illetve 26%-ában mutatták ki. Rigában 194 fecskendőből 25 fecskendőben (13%) mutatták ki a xilazin, nagy hatóértékű állatnyugtatót, amely mind a 25 fecskendőben izotonitazénnel vagy metonitazénnel, 3 fecskendőben pedig karfentanillal együtt volt jelen.
- Összességében a fecskendők egyharmada tartalmazta két vagy több kábítószer-kategória maradványait, ami polidroghasználatra vagy az injektáláshoz használt kellékek újrafelhasználására utal. A legelterjedtebb kombináció egy stimuláns és egy opioid keveréke volt.
- A fecskendőkben lévő szermaradványok 2023-ra vonatkozó elemzésének előzetes adatai megerősítik a meglévő tendenciákat. Tallinnban a nagy hatóértékű szintetikus opioid protonitazént a fecskendők felében (154-ből 77-ben) mutatták ki, ami arra utal, hogy a nitazének folyamatosan hozzáférhetők a helyi kábítószerpiacon. Míg a Dublinban elemzett 155 fecskendőben nitazéneket nem mutattak ki, heroint 150-ben (97%), kokaint pedig 139-ben (90%) találtak, ami polidroghasználatra vagy a fecskendők újrafelhasználására, illetve mindkettőre utal. Budapesten az elemzett 147 fecskendőből 101-ben (69%) katinonokat, 35-ben (24%) amfetamint, 22-ben (15%) pedig heroint találtak, ami a szintetikus stimulánsok nagyobb szerepét jelzi a helyi kábítószerpiacon. A fogyasztás eltérő dinamikáját tükrözi, hogy a Splitben elemzett 159 fecskendőből 132-ben (83%) metadont, 67-ben (44%) kokaint, 41-ben (24%) pedig amfetamint találtak. Ezen túlmenően Helsinkiben a 163 elemzett fecskendőből továbbra is magas arányban mutattak ki buprenorfint és amfetamint, míg benzodiazepineket, főként alprazolámot 60 fecskendőben (37%) találtak.
Adatforrás: ESCAPE-projekt. A teljes adatkészletet és elemzést lásd: ESCAPE: adatfeltáró, elemzés és főbb megállapítások.
Forrásadatok
Az ezen az oldalon található infografikák és diagramok létrehozásához használt adatok alább találhatók.
Forrástáblázatok megjelenítése
A 2024. évi európai kábítószer-jelentés forrásadatainak teljes készlete, beleértve a metaadatokat és a módszertani megjegyzéseket is, adatkatalógusunkban érhető el.
Az ezen az oldalon szereplő infografikák, diagramok és hasonló elemek létrehozásához használt adatok alkészlete alább található.